Gyerekjáték a gimnáziumi felvételi

Nevetségesen egyszerű volt a hat évfolyamos gimnáziumok számára összeállított felvételi vizsga – tudta meg lapunk Szebedy Tastól, a Gimnáziumok Országos Szövetségének (GOSZ) elnökétől. A szakember szerint a gyerekek többsége könnyedén megoldotta a feladatokat, ami főként azért baj, mert az iskolák bajba kerülhetnek a válogatásnál.

2009. 02. 04. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Túlságosan könnyű volt a hat évfolyamos gimnáziumok számára készített központi magyar írásbeli vizsga – jelentette ki lapunk érdeklődésére Szebedy Tas, a GOSZ elnöke. A szakember szerint a felmérésben számos olyan feladat volt, amit egy második-harmadik osztályos, átlagos képességű gyerek is különösebb erőfeszítés nélkül meg tudott volna oldani. Szinte az összes gyerek nevetve jött ki a vizsgateremből, és boldogan újságolta, hogy minden példát meg tudott oldani. Jól mutatja a feladatok nehézségi fokát az a példa, amikor a feladatlapon szereplő versben azt kellett megkeresni, hogy a lentebb megadott öt szóból melyik kettő nem szerepel a szövegben. Félreértés ne essék, nem rokon értelmű szavakat kértek. Csupán meg kellett keresni, hogy például a „csillag” és a „tó” szó szerepel-e a „Tegnap lementünk Márióval a tóhoz. / Már esteledett, amikor megjelentek a csillagok. /” kezdetű versben.
A vizsga nevetségesen könnyű volta nem csak azért káros, mert a felvételi vizsga elveszíti presztízsét. Szebedy Tas szerint a hat évfolyamos gimnáziumokba általában kimondottan jó képességű, kiemelkedően tehetséges diákok jelentkeznek, az elismert középiskolákban pedig négy-ötszörös a túljelentkezés. Ha a diákok többsége közel tökéletesen meg tudja oldani a feladatokat, akkor túl sok lesz az azonos felvételi pontszám, és az iskoláknak jelenleg nincs eszközük arra, hogy eldöntsék, például a tíz ugyanolyan pontszámú fiatal közül kiket vegyenek fel az öt férőhelyre.
Szebedy leszögezte: korábban lehetőség volt arra, hogy az intézmény által összeállított feladatlapokkal mérjék fel a gyerekek tudását, illetve szóbeli vizsgával folytathatták a szelekciót. A Hiller István vezette tárca azonban megváltoztatta a jogszabályt, és a saját vizsga eltörlése mellett a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumoknak a szóbeliztetést is megtiltotta. Ettől az évtől kezdve pusztán az oktatási tárca háttérintézménye, az Oktatási Hivatal által összeállított központi vizsga, illetve az általános iskolai eredmények alapján lehet rangsorolni a diákokat. Utóbbi sem segít sokat a szelektálásban, hiszen a hat évfolyamos gimnáziumokba zömében csak olyan diákok jelentkeznek, akiknek tanulmányi átlaga nem rosszabb 4,5-nél. Szebedy leszögezte: február 10-ig derül ki, hogy tömegesek-e az azonos teljesítmények. Emlékeztetett: a GOSZ a reform kidolgozása idején hasonló veszélyektől tartva azt kérte a tárcától, hogy ne vegye el a szóbeliztetés lehetőségét, az igazgatóknak azonban nem sikerült jobb belátásra bírni a minisztériumot.
Ismert: az új középiskolai felvételi rendszer múlt pénteken és szombaton debütált. Pénteken a 6 és 8 évfolyamos, szombaton pedig a hagyományos, négy évfolyamos gimnáziumokban tartották meg a központi felvételi vizsgákat összesen 70 ezer diák részvételével.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.