Afgán alku. Bár a parlament csak a jövő héten szavaz róla, a kirgiz kormány már végleges döntést hozott a Manasz támaszpont amerikai bérletének felmondásáról, jelentette be tegnap a kirgiz kormány. Egyes források szerint az Egyesült Államok a szomszédos Üzbegisztánnal tárgyal arról, hogy rajta keresztül lássák el utánpótlással az Afganisztánban állomásozó amerikaiakat. Washington kérésére Tádzsikisztán is a NATO rendelkezésére bocsátja légterét az Afganisztánba irányuló, nem katonai jellegű szállítmányok számára, s ezt jelentette be tegnap Szergej Lavrov is. Az orosz külügyminiszter ugyanakkor megjegyezte, meg kell vizsgálni, a Manasz amerikai légitámaszpont bezárása milyen kihatással van a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni harcra. Mindez arra enged következtetni, hogy a megrendült helyzetben lévő országoknak nyújtott hitelek révén és a sajtóban ellen-NATO-ként is emlegetett gyors reagálású haderő létrehozásával a posztszovjet térségben, ezen belül is elsősorban Közép-Ázsiában befolyását megerősítő Moszkva egyes kérdésekben kész üzletet kötni Washingtonnal. Megfigyelők szerint Moszkva kedvező régióbeli pozíciói miatt a kétoldalú viszony oldódását elősegítő orosz–amerikai alkuk elsősorban Afganisztán és Irán körül formálódhatnak. (S. G.)
Joe Biden fellépését kíséri a legnagyobb figyelem a mintegy negyven ország állam- és kormányfőjének, külügy- és védelmi miniszterének részvételével tegnap este Münchenben megkezdődött nemzetközi biztonságpolitikai konferencián. Nem véletlenül, hiszen a kiszivárgott hírek szerint az alelnök felvázolja az új amerikai kormányzat által kilátásba helyezett irányváltást, a kül- és a biztonságpolitika fő hangsúlyait. A várakozást csak fokozza, hogy Münchenben amerikai részről Bidenen kívül ott lesz a Fehér Ház új nemzetbiztonsági főnöke, az afganisztáni csapatok főparancsnoka és e régió elnöki megbízottja is. Az elemzők már washingtoni mosolyoffenzíváról beszélnek, megjegyezve azért, hogy a barátságosabb hangnemnek, a várható engedményeknek Amerika megkéri majd az árát. Számítani lehet a transzatlanti kapcsolatok, az amerikai–európai viszony javulására, az egyoldalú hatalmi politizálás lezárására, cserébe azonban Washington minden bizonnyal egyre több katonát és pénzt kér majd szövetségeseitől a válságok kezelésére. Megfigyelők némi oldódást várnak az utóbbi időben feszültté vált orosz–amerikai kapcsolatokban is. Ehhez teremthet kedvező légkört az amerikai rakétavédelmi rendszer közép-európai telepítésének sokat emlegetett felülvizsgálata is. Ezzel kapcsolatban konkrét bejelentés talán ezúttal még nem lesz, lengyel szakértők azonban egyértelműen az elképzelés jegelésére számítanak. Biden már most felvázolhatja ugyanakkor a Fehér Ház leszerelési elképzeléseit, s pozitív jelzésre várhat Irán is.
A konferencián felszólal Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár, Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára, Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettes, ott lesz a lengyel és az ukrán kormányfő, míg Magyarországról Szekeres Imre védelmi miniszter utazott Münchenbe.
Iránt Ali Laridzsáni a teheráni parlament elnöke képviseli, aki már a konferencia elején közvetve elutasította az új amerikai kormányzat tárgyalási ajánlatát.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!