Példa nélküli összefogás készül a Tolna megyei Felsőnyéken a falu iskolájának megmentéséért. A kormányzati oktatáspolitika következtében a település önkormányzatának az utóbbi három évben átlagosan 24 millió forinttal kellett hozzájárulnia az iskola működéséhez, mára azonban kiürült a kassza, az önkormányzat képtelen előteremteni ennyi pénzt.
– Megmondtam az iskola dolgozóinak, hogy két választásunk van: vagy csökkentjük hatmillió forinttal az iskola költségvetését, és akkor tovább működhet az intézmény, vagy az önkormányzat csődöt jelent. Ebben az esetben minden pedagógus elveszíti az állását, az iskola ajtajára lakat kerül, a helyi kisdiákoknak pedig hajnalban kell kelniük, hogy bebuszozzanak a majdnem 20 kilométerre lévő Iregszemcsére – jelentette ki lapunknak Ács István polgármester. Hozzátette: úgy tűnik, a tanárok megértették, mi forog kockán, ezért a kisebbik roszszat választják. Lemondanak a fizetésük egy részéről, de legalább megmarad az állásuk, megmentik a falut, és megkímélik gyermekeiket a fárasztó ingázástól. A körvonalazódó megállapodás szerint a jövőben a pedagógusok délutánonként ingyen vigyáznak a harminc napközis gyerekre, és látják el az ezzel járó feladatokat. Az ingyenes pluszmunka miatt egy tanár feleslegessé válik, hiszen eddig külön napközis tanárt alkalmaztak teljes státusban. Ács szerint egy pedagógusállás megszüntetése közel két és fél millió forint megtakarítást jelent a falunak. A költségek további csökkentéséhez egy konyhai dolgozót is el kell bocsátani. A tanárok emellett lemondanak étkezési jegyeikről, a túlórákért járó munkadíjnak is csupán a felére tartanak igényt.
A polgármester szerint a tanárok áldozatvállalása azt jelenti, hogy a pedagógusok havonta 15-20 ezer forinttal visznek kevesebbet haza a közalkalmazotti bértáblában előírt fizetésnél és pótlékoknál. Tovább növeli a tanárok vállalásának súlyát, hogy a gazdasági válság kapcsán a Gyurcsány-kormány első körben a pedagógusokat sújtotta, hiszen – felrúgva a korábbi bérmegállapodást – a tervezett 4,5 százalékos emelés helyett egyetlen fillérrel sem emelkednek a pedagógusbérek, és a tapasztalt, évtizedek óta dolgozó kollégák tizenharmadik havi fizetésének egy részét is elveszik.
A felsőnyéki polgármester kijelentette: évek óta faragnak a költségvetésen, de lassan már nincs mit csökkenteni, az adóbevételek pedig nem növelhetők. Írásbeli megállapodás még nem született a megszorításokról a tanárok és az iskola között, de ez várhatóan napokon belül megtörténik. Az iskola azért került ilyen nehéz helyzetbe, mert az utóbbi kilenc évben 30 százalékkal csökkent az általános iskolások száma. 2000-ben még 132 gyerek járt az intézménybe, ám azóta 30 százalékkal csökkent a létszám. Ez eleve kisebb állami támogatást jelent, de amióta Hiller István (MSZP) miniszter bevezette az úgynevezett csoportfinanszírozást, azóta az alacsony létszámú osztályok oktatására szinte semmi pénzt nem kapnak az iskolák. Jelenleg 88 gyerek jár a felsőnyéki intézménybe, közülük 8 elsős. A következő tanévet hasonló megszorítások mellett kellene kibekkelni; az egyetlen reményt az jelenti, hogy 2010-ben tizennyolc iskolakezdője lesz a falunak, ami egy időre megmentheti az iskolát.
Emlékezetes: a Hiller István vezette oktatási tárca három éve átalakította az oktatás finanszírozását, amelynek felmenőrendszerű bevezetése során minden éven milliárdokat von ki a rendszerből. Az új modell lényege, hogy egy iskola csak akkor kap állami támogatást, ha a Hiller által előírt osztálylétszámot tudja produkálni. Ha az előírtnál kevesebb gyerek jár egy osztályba, akkor az intézmény egy fillért sem kap a diákok után. Ez az alacsony létszámú falusi iskolák kivégzését jelenti, a nagyok esetében pedig osztályösszevonást és pedagóguselbocsátást kényszerít ki.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
