Új felvételi rendszer debütál a középiskolákban, mert a Hiller-tárca rossznak tartotta a korábbi évek bevált gyakorlatát. Az idén az iskolák már nem szervezhetnek saját írásbeli felvételi vizsgát, a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumoknak pedig a szóbeliztetést is megtiltotta az oktatási tárca. Az iskolák alapesetben tanulmányi eredmények alapján döntenek arról, hogy kiket vesznek fel. Ha azonban egy gimnáziumban nagy a túljelentkezés, akkor az iskola kötelezővé teheti a központi vizsga megírását, ebben az esetben az írásbeli vizsgák eredménye az összpontszám ötven százaléka lehet, a pontok másik felét itt is az általános iskolai osztályzatok teszik ki.
A változtatásokat bejelentő Katanics Sándor szocialista politikus szerint ezekre azért van szükség, mert az intézményen belüli, illetve a szóbeli vizsgák szubjektívek, nem állítanak egységes mércét a diákok elé, így lehetőséget adnak indokolatlan szegregációra. A tanárok másképp látják: szerintük a felvételiztetés korlátozása tovább csorbítja az intézmények pedagógiai önállóságát, pedig az oktatásban éppen a programok széles választéka volt a rendszerváltás egyik legnagyobb vívmánya. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke lapunknak korábban kijelentette: ha az iskola nem állíthat össze saját felvételi vizsgát, és központilag megszabják, hogy kit kell felvennie, annak az lesz az eredménye, hogy sok esetben olyan diák kerül be az intézménybe, aki nem illeszkedik az ott alkalmazott pedagógiai módszerhez, és így várhatólag nem is fogja jól érezni magát. Hozzátette: nem úgy kell segíteni a hátrányos helyzetűeken, hogy korlátozzuk az iskolákat és szűkítjük a kínálatot, hanem például úgy, hogy tovább képezzük az őket oktató általános iskolai pedagógusokat.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
