Radikalizálódnak a diákok

Fokozódik az ellenszenv az idegenekkel, elsősorban a cigányokkal, a zsidókkal és a románokkal szemben, és nő a politikusokkal szembeni elégedetlenség a magyar diákok körében – derül ki a legújabb felmérésből. A vizsgálatot négy egyetem kutatói végezték, és a középiskolások demokráciához való viszonyát vizsgálták.

Három év után ismét felmérték a középiskolások demokráciához fűződő viszonyát az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Debreceni Egyetem kutatói. A vizsgálat aggasztó változásokra mutat rá: a kutatók összegzése szerint a középiskolások demokráciafelfogásában fokozatosan visszaszorul a társadalmi szolidaritás, és egyre nő az intolerancia a kisebbségekkel, különösen a cigányokkal, a románokkal, a szlovákokkal és a zsidókkal szemben. Az utóbbi három évben fokozódott a politikusokkal szembeni elégedetlenség, ennek következtében pedig nagyobb lett a hajlam az erőszakos politikai megoldások elfogadására.
A felmérésben összesen hatezer középiskolás, gimnazista, szakközépiskolás és szakiskolás vett részt. A kutatók a budapesti, illetve a Baranya, a Csongrád, a Fejér és a Hajdú-Bihar megyei diákok attitűdjét vizsgálták. Az adatokat tavaly október 15. és december 15. között vették fel. A kutatást az oktatási jogok biztosa erkölcsileg támogatta – akárcsak 2005-ben.
A diákok alapvető hozzáállása nem változott nagyot a három évvel ezelőtti eredményekhez képest, ám több fontos kérdésben radikalizálódás figyelhető meg.
A politikai attitűdöket tekintve viszonylag egységesek a fiatalok. Az adatokat vizsgálva ki kell jelenteni, hogy a diákok az utóbbi három évben radikalizálódtak. A fiatalok elsöprő többsége azt szeretné, ha Magyarországon lecserélődne a politikai gárda, és azt várják, hogy végre legyen egy olyan párt, amely nemcsak beszél, de oda is üt. A politikusok lecserélésének népszerűségi indexe hét ponttal, a radikális párt előretörésének vágya két ponttal nőtt az utóbbi három évben. A diákok az utóbbi három év eseményei alapján egyre kevésbé tartják fontosnak a törvények betartását, ehelyett inkább egy megbízható vezetőt tartanának szükségesnek.
Aggasztó a nemzeti, etnikai kisebbségekhez való viszony alakulása: a középiskolásokat – csakúgy, mint három éve – továbbra is az zavarná a legjobban, ha cigány tanulót ültetnének mellé, ám az ellenszenv mértéke az utóbbi években fokozódott. A diákoknak százas skálán kellett megjelölniük, mennyire zavarja őket egy etnikum (minél magasabb a pontszám, annál zavaróbb). A cigányok három éve 44 pontot kaptak, most pedig már 51-et. A diákok számára a második legellenszenvesebb kisebbséget a románok alkotják, a harmadik pedig a zsidó közösség lett. Mindannyiuk esetében nőtt az ellenszenv mértéke az utóbbi három évben. A kisebbségekkel szemben a vizsgált régiók közül a fővárosi diákok voltak a legelfogadóbbak, míg a Hajdú-Bihar megyei fiatalok bizonyultak a legelutasítóbbnak. Érdekesség, hogy iskolatípus szerint a cigányokkal a gimnazisták, míg a zsidókkal a szakiskolások a legelutasítóbbak, a románok esetében viszonylag egységes a kép. A fiatalok a kisebbségi jogok védelmét tartják a demokrácia legkevésbé fontos tényezőjének, míg szerintük a legfontosabb a magánélet védelme, valamint a szólásszabadság.