Tavaly a jelentkezésekkor még érvényben lévő tandíjtörvény, az idén pedig a gazdasági válság tarthatja vissza a diákokat a továbbtanulástól. Egyre több családot érintenek érzékenyen a drasztikusan megnövekedett hitelrészletek, a növekvő munkanélküliség, a megszorítások újabb hullámát pedig éppen most készíti elő a kormány. Csak a jelentkezési adatok elemzése után derül ki, hogyan hatott a válság a fiatalokra, mindenesetre nem sok jóval kecsegtet, hogy Magyarországon már a tavalyi analízis is drámai mértékű társadalmi elszegényedésre mutatott rá. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) adatai szerint öt év alatt csaknem hetven százalékkal csökkent a fizetős képzésre jelentkező diákok száma. Míg 2003-ban még több mint 58 500 diák volt hajlandó fizetni a tanulmányaiért, tavaly már csak 18 875 diák szülei voltak képesek vállalni a terheket. Tény, hogy az évek során az összes jelentkező száma is csökkent, a fizetős kurzusra felvételizők aránya azonban relatív értékben is sokkal rosszabb: míg öt évvel ezelőtt a felvételizők 36,65 százaléka jelentkezett első helyen tandíjas kurzusra, addig ma csupán a diákok 19,5 százaléka képes erre. A középosztály vagyoni helyzetének romlásán túl a legszegényebb réteg drámai mértékű duzzadását is kimutatják az adatok. Az OFIK felvételi statisztikája szerint egyetlen év alatt ötszörösére emelkedett a Katapult mentorprogramba jelentkező, egyetemre felvételiző diákok aránya. A programba csak szociálisan halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok jelentkezhetnek. Még drámaibb az adat, hogy úgy nőtt ötszörösére a halmozottan hátrányos diákok száma, hogy szűkítették a jelentkezők körét: tavaly már csak 25 év alatti fiatalok vehettek részt a programban. A szegények száma relatív értékben még nagyobb növekedést mutat: tavalyelőtt a 108 ezer jelentkezőnek csak 0,35 százaléka volt halmozottan hátrányos helyzetű, ma az összes felvételiző csaknem két százalékát teszik ki ezek a fiatalok, vagyis relatív értékben mintegy hatszoros a legszegényebbek számának a növekedése.
A nehéz anyagi körülmények között élő, mégis tanulni vágyó fiataloknak mentőövet nyújthat a diákhitel. A még a polgári kormány idején elindított hallgatói kölcsönt évről évre több fiatal veszi fel, és a jogosultak köre is folyamatosan bővül. Ma már 40 év a kölcsön felvételének korhatára, és a fizetős képzéseken tanulók is igénybe vehetik. Jelenleg havi 15, 21, 25, 30 vagy
40 ezer, fizetős képzésen maximum 50 ezer forintot vehetnek fel a diákok attól függően, hogy mennyi pénzre van szükségük. Ez a kölcsön nagy segítséget jelenthet a rászorulóknak abban, hogy tanulni tudjanak.
Persze fontos tudni azt is, hogy a kölcsönt később vissza kell fizetni. A Diákhitel Központ internetes oldalán található kalkulátorral
könnyen kiszámítható, mennyi ideig tart majd a törlesztés. Sajnos előfordulhat az is, hogy a fiatalnak a diploma megszerzése után nem jönnek be a számításai, és a fizetése alacsony lesz. Ebben az esetben az egyetemi évek alatt felvett havi 40 ezer forintos hitel törlesztése évtizedekig is eltarthat. A friss diplomásoknak hallgatói jogviszonyuk megszűnése után szinte azonnal meg kell kezdeniük a törlesztést, függetlenül attól, hogy van-e munkájuk. Azoknak, akik havi 15, 21, 25, 30 vagy 40 ezer forintot vettek fel, az első két évben az előző év október 31-én érvényes minimálbér hat százalékát, a harmadik évtől kezdve a két évvel korábbi jövedelmük hat százalékát kell minden hónapban befizetniük. Az 50 ezer forintot felvevőknek a minimálbér, illetve a jövedelmük nyolc százalékát kell leróniuk.
Menczer Tamás: Manfred Weber parancsára húztak ukrán pólót a Tisza Párt képviselői! Ezt Magyar Péter vallotta be