Infláció alatti mértékben emelkednek az élelmiszerárak a gazdasági nehézségek és a fizetőképes kereslet zuhanása miatt – közölte tegnap Szabó Márton, a Kopint– Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatója. A Kopint– Tárki és az Agrár-Európa Kft. közös, Agrármonitor című kiadványának ismertetésén elhangzott: különösen fájdalmasan érinti majd a hazai élelmiszer-termelőket a piac szűkülése, mert az elszegényedés miatt nő az olcsó import-ennivalók iránti kereslet, hiszen a lakosság többségének nem futja márkás termékekre. Már tavaly is sokasodtak a hipermarketláncok jellemzően külföldről behozott, saját névvel forgalmazott portékái a magyar vásárlók kosarában, s e jelenség idén fokozódik a kistermelők kárára – vélik a szakértők.
Ezért a hazai élelmiszeriparban felszámolásokra, csődhullámra és a foglalkoztatás jelentős szűkülésére kell számítani, amit a szigorú bankhitelezési politika is erősíthet. A magyar mezőgazdaság forgóeszközhiánnyal küszködik, s mivel a bankok csökkentik hitelkeretüket, és húzzák az időt az elbírálásnál, komoly válságot idéznek elő – jegyezte meg Szabó Márton. Holott már tavaly is 9-10 százalékkal kevesebb magyar élelmiszer fogyott a boltokban, mint 2007-ben, s az első fél évben 2,9 százalékkal csökkent a foglalkoztatás. A lefelé tartó spirál idén gyorsul, s a bizonytalan időjárási viszonyok mellett főként a pénzügyi gondok okoznak majd fejtörést a vállalkozásoknak, mert a romló fizetőképes kereslet miatt a fogyasztói árak sem szökhetnek az egekbe. A teljes magyar mezőgazdaságban idén 10-15 százalékos csökkenésre számítanak a kutatók, ezen belül a belföldi élelmiszerpiac 2-3 százalékos veszteséget szenvedhet el. A hazai termelés már 2007 eleje óta mélyrepülésben van, s tavaly is gyors ütemben, átlag 7,4 százalékkal csökkent. A legnagyobb vesztes a cukorgyártás volt, ahol a gyárbezárások és a szezonalitás miatt a bruttó termelés mindössze az előző évi eredmények 42,4 százalékát adta. Idehaza tíz százaléknál is nagyobbat bukott még 2008-ban a hús-, a baromfi-, a malom- és a söripar, valamint a bortermelés.
2008 jó évnek bizonyult az állattartók számára, ám az év végére súlyos válságba kerültek a tejtermelők, aminek oka a nemzeti tejkvóták évi egy százalékos emeléséről szóló, 2007-es uniós döntés volt. Ez erősítette az import feltételeit és sértette a versenyképességi gondokkal küzdő magyar termelők érdekeit. A közös piacon tavaly tejtöbblet alakult ki, mire itthon estek az árak, a piac pedig hektikussá vált. A tejipar ráadásul folyamatosan veszít hazai piaci részesedéséből, tavalyelőtt ugyanis az import tej aránya 22 százalék volt, a sajtoké pedig 57. Termelőink nem tudnak lépést tartani az import UHT tejekkel, amelyeket a gyártók önköltség alatti áron kínálnak. Ráadásul az agrártárca 2,5 milliárd forintos segélycsomagja vajmi keveset segít, hiszen egy liter tejre legfeljebb 1,50 forint jut belőle, miközben a termelők átlagosan 20 forintot buknak minden liter tejen – jegyzi meg a tanulmány.
Eközben a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közreadta: tavaly 3 százalékkal, decemberben 22,6 százalékkal mérséklődött az agrártermékek termelőiár-szintje az előző év azonos időszakához képest.
Megegyeznek kódexügyben? Még nem írták alá az úgynevezett kereskedelmi (termékpálya) kódexet, holott a múlt héten lezajlott az utolsó szakértői szintű egyeztetés az agrártárcánál a multiláncok, a termelők és a feldolgozók között – tudta meg lapunk. A szaktárca mára ígér részleteket az érintettek közötti egyeztetésekről. A tegnapi sajtótájékoztatón a Kopint–Tárki vezető kutatója vázolta: a kódexben például szabályoznák azt, hogy az importtermékeken a jövőben ne csak az unió legyen feltüntetve származási helyként, hanem a gyártó ország is. Ezenkívül előírnák, hogy az áruházak polcain 80 százalékban magyar termékek szerepeljenek, valamint hogy a márkás termékek és a láncok saját termékei között nem lehet 20 százaléknál nagyobb az árkülönbség.
Fidesz: 5 százalékos élelmiszer-áfát! Az alapvető élelmiszerek áfájának 20 százalékról 5 százalékra csökkentését kezdeményezik fideszes és kereszténydemokrata képviselők, az erről szóló törvénymódosító javaslatot ma nyújtják be az Országgyűlésnek. A Pénzügyminisztérium számításai szerint a javaslat a költségvetés számára 286,6 milliárd forintos kiesést eredményezne.
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében