Sötétre festették az eget a kutatók

A 2009-re várható 10-15 százalékos mezőgazdasági csökkenés a magyar földben termett élelmiszerek piacát érintheti a legfájdalmasabban – derül ki a Kopint–Tárki Konjunktúrakutató Intézet és az Agrár-Európa Kft. legfrissebb előrejelzéséből. Mivel a lakosság fizetőképessége folyamatosan zuhan, egyre inkább az olcsó, névtelen importtermékeket keresik a boltokban, ami térdre kényszerítheti a hazai termelőket. A szakértők csődhullámra és a foglalkoztatás jelentős szűkülésére számítanak az agrárszektorban.

2009. 02. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Infláció alatti mértékben emelkednek az élelmiszerárak a gazdasági nehézségek és a fizetőképes kereslet zuhanása miatt – közölte tegnap Szabó Márton, a Kopint– Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatója. A Kopint– Tárki és az Agrár-Európa Kft. közös, Agrármonitor című kiadványának ismertetésén elhangzott: különösen fájdalmasan érinti majd a hazai élelmiszer-termelőket a piac szűkülése, mert az elszegényedés miatt nő az olcsó import-ennivalók iránti kereslet, hiszen a lakosság többségének nem futja márkás termékekre. Már tavaly is sokasodtak a hipermarketláncok jellemzően külföldről behozott, saját névvel forgalmazott portékái a magyar vásárlók kosarában, s e jelenség idén fokozódik a kistermelők kárára – vélik a szakértők.
Ezért a hazai élelmiszeriparban felszámolásokra, csődhullámra és a foglalkoztatás jelentős szűkülésére kell számítani, amit a szigorú bankhitelezési politika is erősíthet. A magyar mezőgazdaság forgóeszközhiánnyal küszködik, s mivel a bankok csökkentik hitelkeretüket, és húzzák az időt az elbírálásnál, komoly válságot idéznek elő – jegyezte meg Szabó Márton. Holott már tavaly is 9-10 százalékkal kevesebb magyar élelmiszer fogyott a boltokban, mint 2007-ben, s az első fél évben 2,9 százalékkal csökkent a foglalkoztatás. A lefelé tartó spirál idén gyorsul, s a bizonytalan időjárási viszonyok mellett főként a pénzügyi gondok okoznak majd fejtörést a vállalkozásoknak, mert a romló fizetőképes kereslet miatt a fogyasztói árak sem szökhetnek az egekbe. A teljes magyar mezőgazdaságban idén 10-15 százalékos csökkenésre számítanak a kutatók, ezen belül a belföldi élelmiszerpiac 2-3 százalékos veszteséget szenvedhet el. A hazai termelés már 2007 eleje óta mélyrepülésben van, s tavaly is gyors ütemben, átlag 7,4 százalékkal csökkent. A legnagyobb vesztes a cukorgyártás volt, ahol a gyárbezárások és a szezonalitás miatt a bruttó termelés mindössze az előző évi eredmények 42,4 százalékát adta. Idehaza tíz százaléknál is nagyobbat bukott még 2008-ban a hús-, a baromfi-, a malom- és a söripar, valamint a bortermelés.
2008 jó évnek bizonyult az állattartók számára, ám az év végére súlyos válságba kerültek a tejtermelők, aminek oka a nemzeti tejkvóták évi egy százalékos emeléséről szóló, 2007-es uniós döntés volt. Ez erősítette az import feltételeit és sértette a versenyképességi gondokkal küzdő magyar termelők érdekeit. A közös piacon tavaly tejtöbblet alakult ki, mire itthon estek az árak, a piac pedig hektikussá vált. A tejipar ráadásul folyamatosan veszít hazai piaci részesedéséből, tavalyelőtt ugyanis az import tej aránya 22 százalék volt, a sajtoké pedig 57. Termelőink nem tudnak lépést tartani az import UHT tejekkel, amelyeket a gyártók önköltség alatti áron kínálnak. Ráadásul az agrártárca 2,5 milliárd forintos segélycsomagja vajmi keveset segít, hiszen egy liter tejre legfeljebb 1,50 forint jut belőle, miközben a termelők átlagosan 20 forintot buknak minden liter tejen – jegyzi meg a tanulmány.
Eközben a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közreadta: tavaly 3 százalékkal, decemberben 22,6 százalékkal mérséklődött az agrártermékek termelőiár-szintje az előző év azonos időszakához képest.

Megegyeznek kódexügyben? Még nem írták alá az úgynevezett kereskedelmi (termékpálya) kódexet, holott a múlt héten lezajlott az utolsó szakértői szintű egyeztetés az agrártárcánál a multiláncok, a termelők és a feldolgozók között – tudta meg lapunk. A szaktárca mára ígér részleteket az érintettek közötti egyeztetésekről. A tegnapi sajtótájékoztatón a Kopint–Tárki vezető kutatója vázolta: a kódexben például szabályoznák azt, hogy az importtermékeken a jövőben ne csak az unió legyen feltüntetve származási helyként, hanem a gyártó ország is. Ezenkívül előírnák, hogy az áruházak polcain 80 százalékban magyar termékek szerepeljenek, valamint hogy a márkás termékek és a láncok saját termékei között nem lehet 20 százaléknál nagyobb az árkülönbség.

Fidesz: 5 százalékos élelmiszer-áfát! Az alapvető élelmiszerek áfájának 20 százalékról 5 százalékra csökkentését kezdeményezik fideszes és kereszténydemokrata képviselők, az erről szóló törvénymódosító javaslatot ma nyújtják be az Országgyűlésnek. A Pénzügyminisztérium számításai szerint a javaslat a költségvetés számára 286,6 milliárd forintos kiesést eredményezne.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.