A kormány eredményesen halad előre a válságkezelés útján – fogalmazott a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón Veres János pénzügyminiszter, aki Szűcs Erika szociális miniszterrel együtt a hétfőn bejelentett Gyurcsány-csomag részleteit ismertette. Elismerte ugyanakkor, hogy az adóátrendezés idén nullszaldós lesz, vagyis ugyanannyit csökkent a kormány, mint amennyit többletadóztatás nyomán beszed. Az eddig bejelentett intézkedések mellett az alábbi pontosítások szerepelnek.
Ingatlanadó. 2012-től fokozatosan vezetné be a kormány az ingatlanadót, amelyet 62 éves kor felett is fizetni kell, kedvezmény akkor kérhető, ha az illető igazolni tudja, hogy csak a nyugdíjából él. Ha valaki nem tudja fizetni ezt az adóterhet, kérheti az önkormányzattól, hogy terhelje rá az ingatlanára.
Áfa és társasági adó. Az áfát már július elsejétől 20-ról 23 százalékra növeli a kormány, a jövő év elejétől 19 százalékra emelkedik a társasági adó kulcsa, és a beruházási kedvezmények közül lényegében minden adóalap-kedvezmény megszűnik. A 2006-ban eredetileg átmeneti lépésként bevezetett különadó megszűnik.
Természetbeni juttatások. Jövőre jelentősen leszűkül a munkáltatók által adott természetbeni juttatások (üdülési csekk, étkezési utalvány) adómentessége, ezek után a munkáltatónak kell a közterheket lerónia.
Személyi jövedelemadó. A három- és többgyermekes családok kedvezményét kivéve megszűnik a legtöbb szja-kedvezmény.
Gázártámogatás. Húszmilliárd forinttal csökkentik a gázártámogatásokat.
Gyógyszerár-támogatás. Harmincmilliárd forintot vesz el a kormány ezekből a támogatásokból.
Jövedéki adó. 2009 júliusától a dohánytermékek, az üzemanyagok és az alkohol jövedéki adója 3–7 százalékkal emelkedik, Veres azonban nem nyilatkozott arról, hogy pontosan melyik adónál mennyi lesz az emelés.
Lakástámogatás. Hétmilliárd forinttal csökken a támogatások öszszege.
Családi támogatások. Növeli az adóalapot a családi pótlék, az anyasági és a gyermeknevelési támogatás is. A házaspárok esetén a családi pótlék fele-fele arányban növeli a házastársak adóalapját. Az egyedülálló szülők esetében csak az egyik szülő adóalapját emeli meg a családi pótlék, vagyis könnyen előfordulhat, hogy a megnövekedett jövedelem miatt a szülő átkerülhet a magasabb adókulccsal adózó jövedelemsávba.
Szűcs Erika szerint a szaktárca olyan módosítást kezdeményez, amely szerint a gyermek 14 éves koráig a családi pótlék fele természetbeni juttatássá alakul át, ha „a család nem funkcionál rendesen”.
13. havi nyugdíj. Gyakorlatilag megszűnik, a 2009-től nyugdíjba vonulók már nem kapnak 13. havi nyugdíjat, a jelenlegi nyugdíjasok közül pedig csak a 62 éven felüliek számíthatnak maximum 80 ezer forint értékű 13. havi nyugdíjra.
Szigorítások várhatók a rokkantnyugdíjazás rendszerében is, és 2010-től bevezetik a szociális számlát, amelyen követhető lesz, ki mennyi támogatást kap az államkincstártól, az egészségbiztosítótól és az önkormányzattól.
– Úgy tűnik, kifutott a vér a szocialistákból, mivel tavaly, amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy meg kell őrizni a nyugdíjak reálértékét, a miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy utolsó vérükig kitartanak a 13. havi nyugdíj mellett – emlékeztetett Soltész Miklós, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság alelnöke, a Fidesz–KDNP népjóléti kabinetjének vezetője. A politikus szerint a kormány az idén nyugdíjba menőket és a 62 évesnél fiatalabb nyugdíjasokat bünteti, mert ők már az idén nyolc százalékkal kevesebbet kapnak, mintha korábban vonultak volna nyugállományba, vagy betöltötték volna a 62 évet. Emellett az áfaemelés is jelentős mértékben sújtja a nyugdíjasokat, hiszen ez által drágulni fog a megélhetés is – közölte a politikus.
A szociális és munkaügyi miniszter azon bejelentésére, miszerint a családi pótlék fele természetbeni juttatásként is adható, ha „a család nem funkcionál megfelelően”, a szakpolitikus elmondta: ezt a javaslatot a Fidesz már két hónapja benyújtotta. Az ellenzéki párt szerint ugyanakkor akár a teljes családi pótlékot is természetbeni juttatássá kellene alakítani, amennyiben a szülők nem működnek együtt az önkormányzatokkal.
Soltész Miklós szerint az nem jelent túl nagy problémát, hogy hat hónapról tizenkettőre nő a gyed igénybevételéhez szükséges munkában töltött hónapok száma, az már nagyobb probléma, hogy ha valaki csak 15 hónapot dolgozott, akkor csak tizenöt hónapig kaphat gyedet. Vagyis egy egyetemről kikerülő, húszas évei közepén járó fiatal még két évig kénytelen dolgozni a gyermekvállalás előtt, ha két évig szeretne gyedet kapni – közölte a politikus.
Elszámolás? A tavalyi államadósság elszámolásánál hozzávetőlegesen 500 milliárd forintos különbség mutatkozik a Pénzügyminisztérium (PM) és a Magyar Nemzeti Bank kimutatásai között. A konvergenciaprogramban ugyanis a PM a múlt évre 71,1 százalékos GDP-arányos államadóssággal számolt, amelyet később Keller László pénzügyi államtitkár az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén is megerősített. Ezzel szemben a jegybank hétfőn közölt adatai 73 százalékra rúgó államadósságról számoltak be. A jelentős különbséget Kőszegi Márk, a PM sajtóosztályának helyettes vezetője lapunknak azzal magyarázta, hogy a tárca által tervezett gazdasági növekedéshez képest a valós dinamika tavaly alacsonyabb lett. Másrészt a pénzügyi tárca az utolsó negyedévre 260 forintos átlagos euróárfolyam-szinttel számolt, ám a kurzus végül roszszabb, 265 forintot tett ki.
origo.hu
Magyar Péter nem mond igazat az árvízvédelemmel kapcsolatosan - videó
