Már csak három hetük maradt a diákoknak arra, hogy meghozzák életük egyik legfontosabb döntését, és leadják felvételi jelentkezéseiket. Az idén kivételesen nem február 15., hanem február 16. lesz a jelentkezési határidő. A tavalyi évvel szemben az idén nemcsak az alapképzésekre, hanem a mesterképzésekre is a februári határidő érvényes.
A diákok a felsőoktatás gyökeres átalakítása, a bolognai rendszer bevezetése óta többfajta képzésre jelentkezhetnek: alapképzésre, mesterképzésre, felsőfokú szakképzésre, egységes, osztatlan képzésre és doktori képzésre.
Az alapképzéseken az érettségi a jelentkezési feltétel, a képzés 6-8 féléves. A diákok a képzés végén diplomát és szakképzettséget kapnak. Minden szakterületen vannak azonban olyan feladatkörök, amelyeket csak mesterfokozat birtokában lehet betöltetni. A mesterképzésekre azok a fiatalok jelentkezhetnek, akiknek már van diplomájuk, és másoddiplomát, illetve magasabb fokú képzést szeretnének kapni. Képzési ideje 2-4, tanárképzés esetén öt félév.
Néhány képzés még a hagyományos rend szerint zajlik, vagyis nem bontották szét a kurzust alap- és mesterképzésre. Az osztatlan képzésekre csak egyszer kell jelentkezni, feltétele az érettségi megszerzése, a képzési idő 10-12 félév. Az itt szerzett diploma mesterfokozatú oklevélnek számít. Az érettségivel rendelkezők jelentkezhetnek még felsőfokú szakképzésekre is. Ezek négy félévesek, de csak szakképesítést adnak, diplomát nem.
A diákok egy jelentkezési lapon korlátlan számú államilag támogatott és költségtérítéses szakot jelölhetnek be, de kötelező köztük jelentkezési sorrendet felállítani. Az eljárás alapdíja kilencezer forint, ezért a pénzért három helyet jelölhetnek meg, ezen felül minden egyes újabb jelentkezésért két-kétezer forintot kell fizetni. Azok az iskolák, amelyek alkalmassági vagy gyakorlati vizsgát tartanak, külön eljárási díjat kérhetnek, legfeljebb négyezer forintot. A képzések közötti rangsorolásra azért van szükség, mert előfordulhat, hogy a diák több, általa megjelölt képzésen is elérte a felvételhez szükséges pontszámot. Ebben az esetben a jelentkezési sorrendben legelőkelőbb helyen álló képzésre nyer felvételt a fiatal.
Tavaly óta új pontszámítási rendszert használnak az iskolák: az eddigi, sokat támadott 120+20 pontos rendszer helyett 400+80 pontos felvételi rendszert vezettek be. A diákokat középiskolai teljesítményük és két érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye alapján rangsorolják. Összesen 200 pontot lehet gyűjteni a legjobban sikerült két érettségi tárgy százalékos eredményeiből, és szintén 200 pontot az összes érettségi tárgy középiskolai érdemjegyeiből, valamint a matúrán szerzett osztályzatokból. Legfeljebb 80 pluszpontot vesznek figyelembe. Az emelt szintű érettségiért 40, középfokú nyelvvizsgáért 35, felsőfokúért 50 pluszpont jár. Hiába van azonban valakinek több nyelvvizsgája, ezekért legfeljebb 50 pontot kaphat. Az új rendszernek már ki is derült az első hibája: túl alacsonyan állapították meg a minimális felvételi ponthatárt, így sokan kettes érettségivel kerültek be az egyetemekre, ami a rektorok szerint rontja az oktatás színvonalát. A minimális pontszám alap és osztatlan képzésben jelenleg 160, a felsőfokú szakképzésben 140 pont, ennél kevesebb ponttal sehova sem vehetik fel a jelentkezőt. A rektorok javaslatára jövőre 40 ponttal, 160-ról 200 pontra emelik a bekerülési küszöböt, vagyis az igazán gyenge tanulóknak az idén nyílik esélyük utoljára arra, hogy bekerüljenek valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Fontos tudni, hogy a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek előnyben részesülnek a pontszámítás során, sőt az idén először már a felvételi jelentkezés kilencezer forintos alapdíjából is kedvezményt kapnak. A hátrányos helyzetű jelentkezők eredményéhez 25, a halmozottan hátrányos helyzetűekéhez pedig 50 többletpontot adnak hozzá. Ehhez az szükséges, hogy az érintettek a jelentkezési lapon feltüntessék, hogy hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek, és csatolják az ezt igazoló dokumentumokat. Azoknak, akik ezt megteszik, a jelentkezéskor nem kell befizetniük a felvételi eljárási díjat. A jogosultság megvizsgálása után a halmozottan hátrányos helyzetűek 100 százalék, a hátrányos helyzetűek pedig 50 százalék kedvezményt kapnak a jelentkezés díjából. Hátrányos helyzetűnek számít az a huszonöt évnél fiatalabb jelentkező, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 125, egyedülálló szülő esetén 135 százalékát. Halmozottan hátrányos helyzetű az a fiatal, akinek szülei – a fent említett jövedelmi viszonyok mellett – a gyerek tankötelessé válásának időpontjában legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek.
A szakemberek azt remélik, az idén megáll a jelentkezők számának csökkenése. Tavaly – egyebek között a jelentkezések leadásakor még hatályban lévő tandíjtörvénynek köszönhetően – történelmi mélypontra, százezer fő alá csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. Csupán 96 302 diák felvételizett. Tavalyelőtt tizenkétezerrel többen, 108 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba. Még drámaibb a helyzet, ha a három évvel ezelőtti, vagyis a tandíjtörvény bevezetése előtti adatokkal hasonlítjuk össze a tavalyi számokat: 2006-ban még több mint 132 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, vagyis több mint 30 százalékkal több fiatal akart bejutni az egyetemre, mint egy éve. A rendkívül kevés jelentkező azt eredményezte, hogy tavaly szinte mindenkiből egyetemista lett, aki felvételizett, a pótfelvételikkel együtt a 96 ezer jelentkező 99 százaléka felvételt nyert valahova.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
