Túlterheltek a pedagógusok

A tanárok munkaideje meghaladja a nyolc órát, a pedagógusok egyharmada súlyosan túlterhelt. A legtöbbet a szakiskolai tanárok dolgoznak a területen lévő súlyos pedagógushiány miatt – mutat rá az oktatási tárca megrendelésére készített felmérés. A tanárok a szakma legnagyobb problémájának az oktatáspolitika kiszámíthatatlanságát látják. A Hiller-tárca manipulatív eszközökkel megpróbálta elfedni a lesújtó eredményt.

2009. 02. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Saját bevallásuk szerint a tanárok átlagosan 42 órát dolgoznak hetente, heti kettővel többet, mint amennyi belefér a nyolcórás munkahétbe – derül ki a Tárki Tudok Tudásmenedzsment felméréséből, amit az oktatási tárca megrendelésére készített a cég több mint kilencmillió forintért. A pedagógusok átlagosan heti 31 órát töltenek az iskolában közvetlenül végzett feladatokkal, illetve heti 10,6 órát dolgozatjavítással, adminisztrálással, órára való felkészüléssel. A kutatás igazolta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) azon felvetését, amely szerint a kötelezőóraszám-emelés, a pedagóguselbocsátások és az adminisztratív munkák kormányzati felduzzasztása miatt jelentősen megnőtt a tanárok terhelésre, ami már nem fér bele a nyolcórás munkaidőkeretbe.
Az összesen 107 iskola és 2108 pedagógus részvételével készült elemzés rámutat: a tantestületeken belül nagy a differencia a tanárok terheltsége között, ami súlyos feszültségeket szül, mert a többet dolgozókat nem jutalmazzák megfelelően. Az igazgatók szerint a tanárok 42 százaléka túlterhelt. A felmérés szerint elenyésző, csupán 10 százalék az alulterhelt pedagógusok száma, miközben a tanárok egyharmada súlyosan túlterhelt, ők több mint 20 százalékkal dolgoznak többet az előírtnál. A kormány két éve emelte fel húszról huszonkettőre az egy tanárra jutó kötelező óraszámot, ám az ezzel párhuzamosan elvégzett elbocsátások – több mint 10 ezer fő – túl jól sikerültek, így egy főállású tanár a felemelt kötelezőnél is többet, 23,5 órát tart hetente.
Pedagógushiány van: az iskolák 20 százalékában van betöltetlen álláshely. A szakiskolákban a legsúlyosabb a helyzet, az ilyen intézmények 44 százalékában nem tudják feltölteni az összes státust, ezért a szakiskolai tanárok mindegyike túlterhelt. A szükségesnél kevesebb alkalmazott miatt az iskolák a kötelező tanórák 8,8 százalékát túlórával oldják meg. A tanárok 70 százaléka ad legalább néha magánórát, állandó másodállással, főként a férfiak rendelkeznek. Az elemzésben idézett tanár vallomása szerint erre azért van szükség, mert tanári fizetésből nem tudják eltartani családjaikat. Vannak olyan férfi pedagógusok, akik az iskolai munka után még napi 5 órát dolgoznak óraadóként, szakértőként, ami napi 13-14 órás szellemi megterhelést jelent. Nem számít bele a munkaidőbe az önképzés a kötelező továbbképzés, pedig ezek is nagy terhelést jelentenek. Előbbivel napi 1,5, utóbbival heti 24 órát töltenek a tanárok.
Nagyon kevés a pályán a fiatal pedagógus, ami 10-15 év múltán súlyos tanárhiányt eredményezhet. Több mint elgondolkodtató, hogy a tanárok az oktatáspolitika kiszámíthatatlanságát látják legnagyobb problémának, és csak ezután jön a rangsorban a túlterheltség.
A Tárki a Hiller-tárca eddigi lépéseivel ellentétes intézkedést javasol megoldásként: szerintük az óraszámemelés és az egységes béremelés nem vezet eredményre, ahogy az iskola-összevonások sem, mert a telephelyeken önálló tantestületek működnek, azok nem osztják meg egymás között a munkát. A megoldást a pedagógus-életpályamodellben látják, amely a jelenleginél jóval differenciáltabban, teljesítmény szerint bérezne.
– Bebizonyosodott, hogy nem igazak a tanárok tömeges alulterheltségére vonatkozó kormányzati állítások, sőt, a tanárok közel fele súlyosan túlterhelt – reagált lapunknak Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője. A legsürgetőbb a szakiskolai helyzet rendezése, hiszen ma azokra jut a legkevesebb idő, akik a legtöbb foglalkozást igényelnék. Hangsúlyozta: a polgári kormány már hét évvel ezelőtt kidolgozta az életpályamodellt, amely lehetővé tenné, hogy akár dupla fizetést kapjon a kiemelkedően teljesítő pedagógus, ám a baloldali kormány ezt elvetette, és az erre előteremtett forrásból hajtotta végre 2002-ben az egységes, teljesítménytől független béremelést. Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára igen furcsán értelmezte az eredményt. A távirati irodának adott nyilatkozata szerint a pedagógusok munkaterhelése átlagosan rendben van, lényegében belefér a 40 órás munkahétbe.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.