Vízummentességre váró vajdaságiak

Szerbia polgárai csak 2010-től utazhatnak vízum nélkül a schengeni övezet országaiba. Jó esetben, illetve ha akkorra sikerül eleget tenni az Európai Bizottság által meghatározott feltételeknek. A lista már nem túl hosszú, s megvalósítása sem okozhatna nagyobb gondot. A szerb parlamentnek három törvényt kell elfogadnia.

Brüsszel a pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáról, a diszkrimináció tilalmáról, valamint a nemzetközi jogsegélyről szóló jogszabályt várja Belgrádtól. Emellett öt konvenciót kell becikkelyezni. Igaz, ez még nem minden, mert ki kell dolgozni a toloncegyezmény alapján hazatért szerbiai állampolgárok beilleszkedésének stratégiáját is. Sok feladathoz pedig intézményt is kell alakítani, mint amilyen a szervezett bűnözés elleni harc ügynöksége vagy a bűnözésből származó vagyon igazgatását végző testület. De van tennivaló az adatvédelem terén is. A feladatok technikai része ugyancsak fontos, közöttük is a biometrikus útlevél, ami nélkül nem lehet majd vízummentesen utazni az EU országaiba. Ezeknek az úti okmányoknak a kiadásával Szerbia nagy késésben van, hiszen újévig kellett volna véglegesen eltűnniük a még jugoszláv útleveleknek. A jövő hónap folyamán négy uniós szakértői bizottság is ellátogat Szerbiába felmérni, mennyire sikerült eleget tenni a feltételeknek, hogy Szerbia rákerüljön az úgynevezett schengeni fehérlistára.
A polgárok tanácstalanok: ha a belgrádi funkcionáriusok derűlátó nyilatkozatait hallgatják, akkor abban reménykednek, hogy talán már az idén, de legkésőbb jövő év elejétől nem kell végigjárniuk a megalázó tortúrát, hogy Németországba, Ausztriába, Franciaországba utazhassanak. (Ezekbe az országokba látogatnak legtöbben Szerbiából. És természetesen Magyarországra.) A brüsszeli jelzések azonban nem ilyen derűlátók. Határidőt nem mondanak. Talán még akkor sem fognak, amikor az említett szakosított bizottságok értékelést mondanak egyes konkrét kritérium teljesítéséről. A vajdasági magyarok továbbra is nehezen viselik, hogy megnehezült a kapcsolattartás az anyaországgal, pedig számukra még könnyítések is vannak azon kívül, amit az EU tett a vízumrendszer liberalizálásáért. Mind többen élnek például a magyar nemzeti vízum lehetőségével. Nem kell azonban ismerni a kimutatást, mindenki tisztában van vele, hogy nagyot csökkent a vajdasági magyarok anyaországi látogatásainak a száma – ennek minden következményével.
Belgrád szeretné, ha egy éven belül megkezdenék az országgal az EU-csatlakozási tárgyalásokat. Vuk Jeremics külügyminiszter elmondása szerint még a júniusban véget érő cseh elnökség alatt benyújtanák a tagfelvételi kérelmet, ezt követően pedig még 2009 vége előtt szeretnék elnyerni a tagjelölti státust, míg a csatlakozási tárgyalásokat a 2010 első fél évében esedékes spanyol elnökség alatt szeretnék megkezdeni.