A mi Rákosi elvtársunk jól van

A magyar–lengyel kapcsolatok nem éppen legfényesebb időszaka volt az a pár év, amíg a varsói magyar követ posztján Drahos Lajos, a csepeli Weiss Manfréd-gyár üzemi bizottságának korábbi elnöke szolgált. Hogy Drahos még a magyar helyesírás alapjait sem volt képes elsajátítani, arról első jelentése tanúskodik. De legalább élvezte Rákosi pártjának bizalmát.

Drahos Lajos az MDP-kv tagjaként élmunkások kitüntetésén vesz részt 1951 januárjában. Figyelmeztették, nem kell szó szerint leírnia a beszélgetéseket

Államközi szinten a második világháború végén éledtek újjá az 1939–40-ben megszakadt magyar–lengyel kapcsolatok. Ha a hivatalos dátumokat nézzük: 1945. december 28-án állították helyre a diplomáciai viszonyt a két ország között, amelyet 1955. február 13-án nagyköveti szintre emeltek.
A háború után hamar felélénkültek a gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok is. Az „új szakasz” igazi mérföldkövét az 1948. június 18-án a lengyel fővárosban a két ország által szovjet mintára kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés jelentette. A varsói magyar (nagy)követek személye híven kifejezte ezt a változást – 1947-től 1956-ig sorrendben Révész Géza, Szántó Béla, Drahos Lajos és Szántó Zoltán vezette a varsói magyar képviseletet.
Közülük felkészületlenségével és alkalmatlanságával Drahos Lajos rítt ki a legjobban – személye a magyar–lengyel diplomáciatörténet egyértelmű mélypontja –, aki elsőként töltötte ki a külügyi gyakorlatban szokásos négy évet (1951–55). Tevékenysége pontosan tükrözte a „magyar népi demokrácia” káderpolitikáját és értékrendjét.
Eközben a lengyel politikai vezetés – s nem csak a budapesti állomáshely esetén – odafigyelt arra, hogy a kiválasztott személy a kötelező politikai megbízhatóságon túl lehetőleg értsen egy keveset a diplomáciához, vagy legalább beszéljen idegen nyelve(ke)t. A kulturális, gazdasági, kereskedelmi, sajtótudósítói területen többségben voltak azok, akik 1939-től éveken át Magyarországon tartózkodtak menekültként. Általában innen származott magyar nyelvismeretük, és bár a kommunista Lengyelországot képviselték, túlnyomó részük nem felejtette el, hogy ki nyújtott nekik egyedüliként segítő kezet a világháború kitörésekor.
Nos, ki is volt ezzel szemben Drahos Lajos? 1913-tól szakszervezeti és szociáldemokrata aktivista volt, majd 1936-ban csatlakozott Demény Pál kommunista mozgalmához. 1945–49 között a csepeli Weiss Manfréd-gyár üzemi bizottságának elnöke, illetve alelnöke. 1946-ban nyilvánosan szembefordult a letartóztatott Deménnyel. A két munkáspárt 1948-as „egyesülését” követően a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének tagja (1948–56), egyben parlamenti képviselő (1945–53), valamint 1949 augusztusa és 1951 májusa között az Országgyűlés elnöke. Varsóból való visszatérése után a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke. 1983-ban hunyt el Budapesten.
Amikor 1951 tavaszán úgy határoztak, hogy őt küldik a népi Lengyelországba a magyar követség élére, Drahos Lajos 56 éves volt. Nyelveket nem beszélt, a diplomáciában teljesen járatlan volt. Kiválasztásakor a döntéshozókat egyetlen szempont vezérelte: a megbízhatóság.
Drahos júniusban megérkezett Varsóba. Első s legfontosabb bemutatkozó látogatását Boleslaw Bierutnál (a „lengyel Rákosinál”) tette, aki a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetője, emellett pedig köztársasági elnök volt.
Drahos annak rendje és módja szerint saját kezűleg gépelt feljegyzést készített a látogatásról, amelyet szöveghűen bocsátok közre:

Varso, 195i, juilius 1.
Tárgy, bemutatkozo látogatás
szig.biz. (79) Bierut elnöknél.
Jelentem hogy junius 25, ikén 1 orakor fogadott Bierut elnök, A protokol szabájoknak megfeleönek, zsaketben diszszázad elött, a protokol fönök vezetésével minden ceremonia hibátlanul lett végrehajtva, aprototokol fönök Bathol nagy mrgelégedésére és e elismerésére.
A magánkihalgatás a külügy miniszter jelenlétébentörtént. Bonta elvtárs tolmácsolt.
Nagy örömömre szolgál mondotta Bierut elnök, a Magyar Népi demokrácia követét itt üdvözölhetem.
Volt már ön Lengyel országban?
Lengyel országban most vagyok elöször, válaszoltam, Ellenben az elnökurat, tudományos munkájábol ismerem, és egy Magyar mun kásnak a legnagyobb öröm hogy az elnökuratszeméjesn is meg ismerheti. Nagyon megkapo az a hatalmas épitkezés amit itt látok mongyottam.Naprol napra észelhetö hogy fogynak annak aromoknak száma amejet a fasiszták okoztak. Ugy látom hyogy az épitkezés gyorsabban halad mint nálunk.
Az eredmények azt mutatják, mondotta Bierut elnök, hogy nagyon szépek magyar országo is. Külömbségcsak az, hogy lengyelországban a pusztitások sokkal nagyobak voltak mint magyarországon és nemcsak varsoban, hanem más lengyel nagy városokban és favakban szintén nagy pusztitások voltak. Igy nekünk, mon dotta Berut elnök, a városok felépitésével egyidöben kellett tervezni a gyárak épitését, ugyan ekkor magyar országon job ban rálehetett menni a gyárak épitésére.
Mijen kilátások vannak a termésre, kérdezte Bierut elnök? A termés mondottam az idén nagyon jonak mutatkozik. Vannak hejek ahol a buza 2 méterre is megnöt, eges hejeken, nem nagyon számot tevö területeken, az essö már sok, az ár viz is kárt okozott.
Nálunk most kenyér jegy van. De remélem ez az én véleményem, kenyér jegyre nem lesz szükség.
Bierut elnök azt mondta hogy lengyelországbann az ipar meg növekegyésével a városok ipar telepek fogyasztása megnövekedett, és a kisparaszti földekenn a termelök nem tudják ják kielégiteni a szükségletett.
Nálunk mondottam még a kulákok sok szabotázs cselekményt követ el. Azt hiszem, hogyha a szövetkezeti rendszerünk jobban meg erösödik akkor a szabotálások csökkeni fognak.
Az lehet mondotta Birut elnök, de ezzel az osztályharc nem szünik meg amej elöl kitérni nem lehet.
Most fojik a nagy per az összeesküvök ellen, magyarországon, mondotam.
Igen mondotta Bierut elnök, az egyház egy nagy nemzetközi szervezet, amej még igenerös. Es lengyel országban is a legnagyobb ellenfél.
Oda fordult Ksesefkihez, és azt mondta. Néha egészen jol jön egy ijen per.
Azután Rákosi elvtárs hogyléte felöl érdeklödöt.
A miRákosi elvtársunk jol van, mondottam. Sokat dolgozik. Igen, mondotta Bierut elnök, sok jo és eredményes munka.
Kérem önt adja át üdvözletemet Rákosi elvtásnak. A disz örség sorfala mellett, vonultunk ki
Amikor haza értünk, a protokol fönöktöl elbucsuztunk, azt mondam elvtársaimnak, látják hogy megtiszteli a lengyelnép a magyarnépet, nagyon jo munkát kell végeznünk hogyezt a megbecsülést továbbra is kiérdemeljü és megtartsuk.
Drahos Lajos
Varsoi Magyar követ

A jelentés beérkezett a Magyar Külügyminisztériumba, a Központi Titkos Ügykezelőségen iktatták, majd a válaszoltak rá, mégpedig a következőképpen:

001277/sz.biz/1951.pol. Bemutatkozó látogatás
Bierut elnöknél
DRAHOS LAJOS elvtárs
rk.követ és megh.miniszter
A/II/a Varsó
SZIGORUAN BIZALMAS
A múlt futárpostával megkaptam Követ Elvtárs jelentését a bemutató látogatásokról és megelégedéssel állapítom meg, hogy gyorsan sikerült a kapcsolatokat a hivatalos lengyel szervekkel felvenni.
Kérem Követ Elvtársat, hogy a jövőben a látogatásrokról csak a lényeget jelentse. Nem kell, hogy szó szerint leírja a beszélgetés tartalmát.
Budapest, 1951. julius 14.
Farkas Mihályné
osztályvezető

Az akkori Magyar Külügyminisztérium tehát nem gorombította le Drahost – nem is nagyon tehette volna, már csak egyéb tisztségei miatt sem. Meg miért is cselekedett volna így, hiszen közös cél vezérelte őket, ráadásul a varsói követ minden bizonnyal nem volt egyedi eset.
A történeti hűség kedvéért meg kell jegyeznem, hogy Drahos a későbbiekben fejlődőképesnek bizonyult, legalábbis erről tanúskodik egy néhány hónappal később keletkezett beszámolója:

Szigorúan bizalmas!
Varsó, 1951. november 15.
Tárgy: Szovjet fodbalisták Varsóban.
181/szig. biz.-1951.
Vasárnap a tifliszi Dinamo csapata játszott a lengyel válogatottal a varsói nagypályán.
A pálya zsúfolásig megtelt nézőkkel. Jelen voltak a Lengyel Párt és kormánytagok, élén Cyrankiewicz miniszterelnökkel. A mérkőzés alatt a közönség nem a legbarátságosabban viselkedett. Különösen a bíró intézkedését helytelenítették, ha a Dinamo javára ítélt. A csehszlovák nagykövet elmondja, hogy a Dinamo játékosait almával dobálták játék közben. A mérkőzés 2:0-ra Dinamo javára végződött. De a közönség túlsúlya nem az ipari és mezőgazdasági dolgozók közül került ki, hanem túlsúlyban azok közül a kispolgári és munkakerülő ifjak közül, akik még itt bandákat szerveznek és békés járókelőket támadnak meg. Nálunk is előfordul, hogy a közönség egy részének valami nem tetszik, de a Dinamo játékosai jobban játszottak, mellettük igen kismértékű szimpátia nyilvánult meg. A dolgozók tömegébe az ellenség hangja is megnyilvánult és néha magával ragadta a tömeget is.
Drahos Lajos
rk. követ és megh. miniszter

Úgy tűnik, Drahos gyorsan megtanult gépelni, és a stílusán is csiszolt valamelyest, de sokkal valószínűbb, hogy egy beosztottjával gépeltette le jelentéseit, aki a magyar nyelv rejtelmeit is jobban ismerte. Ez utóbbi megoldás abszolút szabálytalan volt, tekintettel a kötelező éberségre.