A válság alakítja az unió forgatókönyvét – kezdte Gyurcsány Ferenc tegnapi sajtótájékoztatóját a ma véget érő, kétnapos brüsszeli csúcs előtt, mielőtt megkezdődött a 27 tagország kormány- és államfőjének megbeszélése. A sajtókonferenciára a kormányfő az európai szocialista pártok tanácskozásáról érkezett, ahol több szocialista vezetőt kínosan érintette az, hogy nem egy társuk kiállt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke második mandátuma mellett. A párt még nem döntötte el, hogy állítanak-e saját jelöltet Barrosóval szemben. A magyar miniszterelnök szerint a döntésnek még nem is jött el az ideje. Gyurcsány Ferenccel szemben a francia Martine Aubry, a francia szocialisták főtitkára a korábban maoista-kommunista, ma jobboldali Barroso jelölése ellen foglalt állást. – Nem olyan Európát akarok, amit Barroso vezet barátjaival, Sarkozy francia elnökkel és Berlusconi olasz miniszterelnökkel. – jelentette ki. Ugyanakkor az Európai Néppárt támogatásáról biztosította Barrosót.
Gyurcsány Ferenc azt is hangsúlyozta, hogy Brüsszelnek most a munkahelyekre, a szolidaritásra kell hangsúlyt fektetnie. Amire szükség is van: az Európai Unió tagországaiban 2008 negyedik negyedében 672 ezer ember veszítette el munkáját, miközben várható, hogy az idén mintegy 4,5 millió európai jut ugyanerre a sorsa. Éppen ezért az EU soros cseh elnöksége május 7-re „foglalkoztatási csúcsot” hívott össze, míg Barroso gyorsan kijelentette: „nem szabad a szociális és a gazdasági kérdéseket szembeállítani, mert a bankszektornak nyújtandó európai támogatásoknak szociális dimenziója is van”. Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialisták Pártjának elnöke pedig azt mondta, hogy a jövő év elejére 25 millió munkanélküli lesz az unióban.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, az Európai Néppárt tanácskozása alkalmával tartott sajtókonferenciáján is pontosan azt emelte ki, hogy az unió polgárainak elegük van abból, amikor azt látják, hogy a „kormányok a pénzt számolatlanul öntik a bankokba, és abból semmit nem látnak”. Vagyis, tette hozzá, utalva a május elejére szervezett csúcsra: éppen ideje, hogy az EU az emberekkel foglalkozzon, ami jelzi, hogy „nem veszítette el életösztönét”. Orbán hangsúlyozta: „az uniónak a bizalom helyreállítása a legfontosabb”, és anélkül Brüsszel képtelen a hatékony válságkezelésre. De emellett a válság utáni helyzetről is beszélni kell – jelentette ki Orbán –, és végre most Európa vezetői elé kerül egy olyan dokumentum, amely ezzel is foglalkozik.
Gyurcsány Ferenc is Barrosóval ellentétben és Orbán Viktorhoz hasonlóan azt hangsúlyozta, hogy a válságkezelés nem bankokról és kormányokról szól, hanem a munkahelyeket kell támogatni. Orbán Viktor lapunk azon kérdésére, hogy miről beszélt a néppárti vezetők tanácskozásán, azt mondta, ő már szerdán este is Brüsszelben volt, hogy megvitassák az Európai Néppárt választási programját, amit április végén Varsóban hoznak nyilvánosságra. A Fidesz ehhez húsz módosító javaslatot adott be, elsősorban a munkahelyteremtés, a gazdaságélénkítés és a közös energiapolitika érdekében.
A helyzet súlyosságát jellemzi az is, hogy Joaquín Almunia pénzügyi biztos „a párbeszéd tavaszát” ajánlotta, hogy elkerülhető legyen „a forró ősz”. A csúcsra érkezett 27 tagországi vezető ugyanakkor határozottan elutasította a Nemzetközi Valutaalap és az Egyesült Államok felhívását, hogy az EU nagyobb összegű ösztönzőcsomaggal küzdjön a válság ellen. Mirek Topolánek cseh miniszterelnök és uniós elnök a csúcs előtt elmondta: „egyes országok még össze sem állították nemzeti ösztönzőcsomagjaikat”. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezet vezetője is kijelentette, határozottan ellenzi további pénzek rendelkezésre bocsátását, míg Angela Merkel német kancellár is úgy ítélte, hogy „a jelenlegi ösztönzési tervek kielégítőek, és hagyni kell, hogy kifejtsék hatásukat”. Jan Peter Balkenende pedig emlékeztette az amerikaiakat, hogy Európában erős szociális háló is van, ellentétben az Egyesült Államokkal. Mindez mutatja, a G20-ak londoni találkozója előtt Európa és Amerika között az ellentétek csak nőttek.
Lengyel hitel az IMF-nek. Lengyelország nem kap hitelt a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), ellenkezőleg, az IMF számára nyújtana 1,5 milliárd dolláros hitelt – derült ki tegnap Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter brüsszeli kijelentéséből. Lengyelország nincs olyan helyzetben, mint mások, nem kell segítségért könyörögnie – derült ki korábban a lengyel miniszterelnök bejelentéséből. (MTI)
origo.hu
Üzentek Magyar Péternek: A gyermeknevelés és a gyermekvédelem nem politikai show-műsor
