Egyetemi pénzek zár alatt

Több mint hétmilliárd forintot zárolt korábbi költségvetéséből a gazdasági válság miatt az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM), ebből közel hárommilliárdot az egyetemektől vett el. Az elvonás különösen kegyetlen, hiszen az egyetemek nemrég kértek anyagi segítséget a tárcától, mert alig tudják fedezni kölcsöneik hatalmasra duzzadt törlesztőrészletét. A Fidesz szerint az elvonást a diákok fizetik meg. A hallgatók karokat szüntetnének meg, iskolákat zárnának be.

Hiller cáfolja Mohácsit. Az oktatási tárca és Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közös közleményben cáfolja Mohácsi Viktóriát, aki szerint az Oktatási és Kulturális Minisztériumban (OKM) kirobbant visszaélésekkel kapcsán korrupció gyanúja miatt visszavontak egy pályázatot. Az oktatási tárca és az NFÜ közös közleménye szerint Mohácsi Viktória állításaival szemben az OKM nem vonta vissza a Támop antidiszkriminációs jelzőrendszer kiépítésére vonatkozó pályázatát, mivel ehhez nincs is joga. Azt elismerték, hogy március 12-én az NFÜ kiadott egy közleményt, amely szerint a pályázatok dokumentumai pontosításra szorulnak, és emiatt a beadási határidő is változik. Az NFÜ március 16-ról április 6-ra változtatta a beadási határidőt, de a kiírás szövege Mohácsi állításával ellentétben nem változott. Emlékezetes: Mohácsi Viktória SZDSZ-es európai parlamenti képviselő újságírók előtt azt állította, hogy Hiller István korrupció gyanúja miatt visszavont egy pályázatot. A politikus azt mondta: a pályázat szorosan kapcsolódik a Katapult mentorprogrammal kapcsolatos visszaélésekhez. A liberális politikusnak úgy tűnt fel a gyanús pályázat, hogy az általa létrehozott Mozgalom a Deszegregációért Alapítvány is indulni akart azon. A pályázati kiírásban azonban „egy titkos, 400 fős névsor szerepelt”, amelyből a győzteseknek két-három embert kötelező lett volna alkalmazniuk. Mohácsi kijelentette: a lista összetételét nem ismeri, de a tárcánál kirobbant korrupciógyanús ügyletek miatt arra gyanakodott, hogy a 140 millió forintos támogatást is hasonló körülmények között osztják el a minisztériumban, ezért múlt pénteken ő maga értesítette Hiller Istvánt a furcsa feltételekről. (MN)

Levelet kaptak a napokban az egyetemek vezetői Hiller Istvántól, amelyben az oktatási miniszter tudatja velük, hogy az állami támogatás egy részét a gazdasági válság miatt zárolni kell, ezért a költségvetésben szereplő összegnél mindenki kevesebb pénzből gazdálkodhat. A zárolást a kormány az év második felében felülvizsgálja, így elvileg elképzelhető, hogy a most elvett pénzt mégis visszaadják, ám a szakemberek szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben a zárolás azt jelenti, hogy az iskolák búcsút mondhatnak a pénznek.
A Hiller-tárca egy január 13-án született kormányhatározattal indokolta az elvonást, amely előírta, hogy a gazdasági válság miatt minden tárcának különböző nagyságú összegeket kell zárolnia költségvetéséből. Az egyetemeket különösen érzékenyen érinti az elvonás annak fényében, hogy éppen a közelmúltban kértek segítséget a Hiller-tárcától, mert több iskola súlyos anyagi nehézséggel küzd a Magyar Bálint idején PPP-konstrukcióban felvett, euróalapú hitelek óriásira duzzadt törlesztőrészletei miatt. Ám ahelyett, hogy kihúzták volna őket az adósságcsapdából, amelybe sok esetben a korábbi oktatási miniszter kényszerítette az iskolákat, újabb elvonással sújtotta őket, amelyeket várhatóan sok helyen már csak komoly véráldozatokkal, például elbocsátásokkal, illetve a felújítások leállításával lehet orvosolni.
A Hírszerző internetes lap szerint aránytalanságok tapasztalhatók az elvonás mértékét, százalékos arányát illetően az egyetemek között, amelynek oka egyes vélemények szerint az, hogy a döntések jóval inkább politikai, mintsem szakmai alapon születtek. Az OKM ezzel kapcsolatban azt írta a hírportálnak: az összegek azért térnek el, mert az iskolák méretétől függően a támogatások nagysága is különböző.
– Tény, hogy az oktatási miniszter zárolta az egyetemek vagyonának egy részét, ami nagyon nehéz helyzetet teremtett. A pénzt elvileg még visszakaphatjuk, de erre a jelenlegi gazdasági helyzetben nem sok esélyt látok– reagált lapunknak az elvonásra Rudas Imre, az egyetemi vezetőket tömörítő Magyar Rektori Konferencia elnöke. Hozzátette: az elvonást még valahogy kigazdálkodják, de a PPP-s hitelek megugrott törlesztőrészleteivel együtt már nagyon nagy a teher, és ez ügyben egyelőre nem kaptak segítséget. A rektor szerint Manherz Károly szakállamtitkár azt mondta neki, hogy a minisztériumban már dolgoznak a segítséget nyújtó javaslaton, és még néhány hét türelmet kért, a segítség várható formájáról azonban nem árult el részleteket.
A hallgatók szerint Európában a gazdasági válság ellenére sem csökkent az oktatásra fordított európai átlag, hiszen éppen a tudás az, amely kivezethet a gödörből. Ha azonban annyira kevés a pénz, hogy mindenképpen el kell vonni, akkor azt nem fűnyíróelvszerűen kellene megtenni, mert úgy csökkenni fog az oktatás színvonala, hanem az intézményrendszer ésszerűsítésével, az életképtelen szakok megszüntetésével és akár a legnépszerűtlenebb iskolák bezárásával. Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke lapunknak leszögezte: tudomásul kell venni, hogy kevesebb pénzből ugyananynyi szolgáltatást csak alacsonyabb szinten lehet nyújtani. Ha valóban spórolni akarnak, el kellene gondolkodni azon, hogy miért kell Magyarországon 70 oktatási intézményt fenntartani, amelyek közül sokban alig van hallgató. Hozzátette: van néhány olyan szak, amely csak munkanélkülieket termel, ezek megszüntetésével is rengeteg pénzt, rezsit, bért lehetne megtakarítani. A PPP-konstrukciók kapcsán kijelentette: mára bebizonyosodott, hogy az egyaránt rossz az államnak, a hallgatónak és az iskolának is, jól csak a magánbefektető jár.
A Fidesz szerint a vagyonzárolást mindenképpen a hallgatók sínylik meg: vagy azért, mert az iskola tanári elbocsátásokra kényszerül, és így csökken az oktatás színvonala, vagy pedig azért, mert a hirtelen fellépő forráshiányt különböző diáksarcokkal próbálja pótolni. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője szerint a PPP-s kölcsönök részleteinek növekedése a zárolással együtt már mintegy ötmilliárd forintos forráshiányt jelent a felsőoktatás számára. Hozzátette. a válság miatti megszorításoknak az oktatást érintetlenül kellene hagyniuk, hiszen minden egyes, a tanulástól elvett forint a jövő felélését jelenti. Felháborító, ha az elvonások mértékének meghatározása politikai alapon történik, de a tárca által hangoztatott fűnyíróelv sem jobb, hiszen ebben az esetben sem vették figyelembe a szakmai szempontokat, illetve az egyes intézményeket sújtó egyéb terheket. Emlékezetes: a Magyar Bálint által erőltetett PPP-konstrukciós beruházások még az átlagos devizahitelnél is sokkal rosszabbak. A program segítségével rengeteg egyetemi épületet, kollégiumot hoztak létre, illetve újítottak fel magánbefektetők kölcsönéből. Az iskolák húsz éven keresztül törlesztenek a beruházónak. Ráadásul a futamidő alatt az iskola csak bérli a befektetőtől az épületet, amiért az egyetem – üzemeltetési díj címén – szintén külön fizet. Már a forintválság előtt is úgy számoltak, hogy két évtized alatt a beruházási költség háromszorosát fizeti ki az egyetem a befektetőnek, az árfolyamromlás pedig még ennél is sokkal rosszabb helyzetet teremt.