A forint euróhoz viszonyított árfolyamgyengülése súlyos gondokat okozhat az egészségügyi ellátórendszerben, mert drágulhat számos gyógyításhoz szükséges anyag, eszköz. Ezek közül ugyanis sok mindent külföldről kell beszerezni. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: már kaptak informális jelzést több beszállítótól, hogy ha a szerződésük lejár, a jelenlegi áron nem tudnak tovább szállítani, s akár 15-25 százalékos drágulás is várható. Ez érintheti az ellátásnál használt alapvető eszközöket, például a szikét, a kötszert, a fogászati anyagokat, a sebészeti tűket, de akár a szívbillentyűket vagy a protéziseket is.
Az áremelkedésből adódó többletterhet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem finanszírozza az intézményeknek. Egy szívkatéterezésért vagy egy vakbélműtétért akkor is ugyanannyi pénzt utal, ha a kórház a műtéthez szükséges eszközöket és anyagokat csak 20 százalékkal drágábban tudja beszerezni. Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke szerint meglévő szerződéseik lejárta után az intézmények várhatóan megpróbálják elhalasztani a vásárlásokat, már ha van raktárkészletük. Úgy véli, az intézmények a közös, nagy tételű beszerzésekkel megpróbálhatják leszorítani az árakat. De a finanszírozás növelése nélkül a drágulás ellen előbb-utóbb csak a szolgáltatások ésszerű szűkítésével, vagy a színvonal romlásával válaszolhatnak – tette hozzá. A Semmelweis Egyetem több beszállítójával is tárgyal. Stubnya Gusztáv, az egyetem stratégiai főigazgatója elmondta: akad olyan már zajló építési beruházás, amelynél a kivitelező jelezte: kihátrált mögüle a projektet finanszírozó bank, így a teljesítéssel gondjai lehetnek. Egy másik közbeszerzési pályázaton nyertes cég pedig annak dacára szeretett volna árat emelni, hogy a szerződésben fix forintárfolyamban egyeztek meg. – Ennek a kérésnek persze nem tudtunk eleget tenni – mondta Stubnya Gusztáv, hozzátéve, akad olyan korábban kötött szerződésük is, amelynél az egyetemnek kell az árfolyamromlásból adódó többletterhet állnia. Ha a forint tovább gyengül az euróhoz képest, s a beszállítók emiatt árat emelnek, akkor szerinte könnyen lehet, hogy eszközhiány lép fel egyes kórházaknál. Nem eszközhiányra, inkább a spórolásból adódó minőségromlásra számít Rásky László, az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Országos Szövetsége titkárságvezetője. Mint mondta: jobb fizetési feltételek esetén nem minden cég él az áremelés lehetőségével, hiszen nem akar piacot veszíteni. Ám ez biztosan együtt jár azzal, hogy egyeseknek be kell zárniuk a boltot. A beszállítók, akik külföldről szerzik be termékeiket, általában 260-270-es forint-euró árfolyammal tervezték az évet. A forint gyengülése mostanra elvitte az árrésüket. Ez a hazai gyártókat is érinti, hiszen ott sokszor külföldi alapanyagokat használnak.
A gyógyszergyártók közül is többeket érint az árfolyamgyengülés – mondta Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Sokan ugyanis anyavállalatukkal euróalapon számolnak el. A támogatott medicinák termelői ára az OEP által rögzített, s e cégek átlagosan 255 forintos euróárfolyammal kalkulálva alakították ki. Árat emelni csak a tb által nem támogatott termékeknél tudnak – ha azt piaci pozíciójuk megengedi –, ezért kezdeményezik az egészségügyi, illetve a pénzügyi tárcánál, hogy a támogatott termékkörben is növelhessék áraikat. Ez esetben a tb-támogatás mértékének növelése szükséges ahhoz, hogy a betegek terhei ne nőjenek. Erre szakértők szerint nincs sok esély, hiszen az egészségügyben a kormány 30 milliárdos megtakarítást írt elő.
Tömegbaleset történt az M1-esen, öt jármű ütközött