Rendkívül nehéz helyzetbe kerülhetnek az idén felvételiző diákok: nem kizárt, hogy az oktatási miniszter a válság miatt rendkívüli intézkedéssel csökkenti az államilag támogatott, ingyenes képzésre felvehető hallgatók számát. Bár Hiller István már tavaly nyáron kihirdette az idei évre érvényes államilag finanszírozott egyetemi férőhelyeket, ezt egyetlen tollvonással megváltoztathatja. Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár ugyanis elismerte, a kormány bármikor felülvizsgálhatja a keretszámokról hozott korábbi döntését. Bár a hivatalnok a Figyelőnetnek azt állította: nem valószínű, hogy ezt most megteszik, a következő mondatával már azt sugallta, nagyon is elképzelhető, hogy néhány hét múlva csökkentik a felvehető diákok számát. Manherz azt mondta: annak a fényében lenne érdemes az államilag támogatott keretszámokon változtatni, ha már látható, hogy az egyes szakokra hányan jelentkeztek. Az államtitkár elismerte, hogy a létszámcsökkentés költségmegtakarítást jelentene, és az így megspórolt normatíva összegét másra lehetne fordítani.
Tudni lehet azt is, mire kellene a hallgatókon megspórolt pénz: az egyetemek többsége nagyon nehéz helyzetbe került a PPP-s konstrukcióban felvett, euróalapú hitelek óriásira duzzadt törlesztőrészletei miatt. A legnagyobb bajban azok a kis vidéki főiskolák vannak, ahol nincs elég hallgató, a méregdrága kölcsönből felhúzott épületek üresen konganak, a törlesztést viszont fizetni kellene. A PPP-konstrukciós beruházásokat még Magyar Bálint korábbi szabad demokrata oktatási miniszter kényszerítette rá az intézményekre. A program révén magánbefektetők építettek, illetve újítottak fel egyetemi épületeket és kollégiumokat, amiért az iskolák húsz éven keresztül törlesztenek a beruházónak. Ez még a banki hitelnél is sokkal rosszabb, hiszen a magánbefektetők a legtöbb esetben maguk is kölcsönből finanszírozták az építkezést, így a kamatos hitelre még ők is rárakják a hasznukat. A futamidő lejárta után ráadásul még mindig nem kerül az egyetemek birtokába az épület, azt meg is kell vásárolniuk a vállalkozótól. Már a forintválság előtt is úgy számoltak, hogy két évtized alatt a beruházási költség háromszorosát fizeti ki az egyetem a befektetőnek, az árfolyamromlás pedig még ennél is sokkal rosszabb helyzetet teremt. Rudas Imre, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke lapunknak kijelentette: a forint gyengülése miatt drasztikusan megnőttek az euróalapú PPP-s konstrukció törlesztőrészletei. A pluszterhek csak állami beavatkozással kezelhetők, ezért az egyetemek az oktatási miniszterhez fordulnak segítségért. Mivel pluszpénz nincs, a tárca máshonnan próbál elvenni, ennek eshetnek áldozatul a hallgatók.
A Fidesz egyébként évek óta kéri az oktatási minisztertől, hogy mutassa meg a PPP-s szerződéseket, erre azonban sem Magyar, sem Hiller nem volt hajlandó, ezért a párt az adatvédelmi biztoshoz fordult. Jóri András a Fidesznek adott igazat, ezért a párt azt követeli Hiller Istvántól, hogy azonnal adja ki az információkat. Sió László, a Fidesz oktatáspolitikusa leszögezte: az eddig napvilágra került információk alapján a miniszternek jó oka van a titkolózásra, hiszen rendkívül előnytelen szerződéseket kötöttek, amelyek most nagy bajt okozhatnak.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
