Luiz Inácio Lula da Silva, a baloldali brazil államfő volt az első latin-amerikai elnök, akit kollégája, a demokrata Barack Obama a Fehér Házban fogadott az ovális irodában. A két politikus több mint két óra alatt három fő témát tárgyalt meg:, a világgazdaság jelenlegi helyzetét, a nemzetközi kereskedelmet, illetve a londoni G20-as csúcstalálkozóval kapcsolatos álláspontjukat.
A spanyol El País elemzője azt hangsúlyozta, hogy 2003-as beiktatása óta Lula az Egyesült Államok legfontosabb térségi szövetségese Mexikón, Kolumbián és Chilén kívül. Sőt egyenesen új típusú szövetségi mintáról írt, amelyben a két ország vezetője tökéletesen kiegészíti egymást, hogy érdekeik védelmében együtt lépjenek fel a térségben. Brazíliának jó ideje bevallott célja, hogy helyet kapjon az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai között, és ezen törekvésében fontos ütőkártyának számítanak a közelmúltban felfedezett hatalmas nyílt tengeri brazil olaj- és földgázmezők. Brazília tehát átveheti az Egyesült Államok eddigi legfontosabb latin-amerikai olajszállítója, Venezuela szerepét, hiszen Hugo Chávez elnök rendszeresen azzal fenyegeti az Egyesült Államokat, hogy leállítja olajszállításait. Lula a találkozó előtt engedélyt kapott Cháveztől, hogy képviselje Kuba és Venezuela érdekeit, ennek ellenére a sajtótájékoztatón se Lula, se Obama nem szólt egyik térségről sem. De mint azt amerikai és brazil források hozzátették, mindkét elnök azon fáradozik, hogy Kuba és az Egyesült Államok tovább közeledjen egymáshoz az április 17–19-én tartandó Amerikák csúcstalálkozóján.
Lula felvetette, hogy a válság egyúttal remek alkalom, hogy egyeztessék érdekeiket az új világgazdasági modell létrehozásában, és felajánlotta segítségét vendéglátójának Afrikában is. Az elemzők szerint a találkozó egyik eredményének tűnik, hogy az amerikai diplomácia valóságos ellentámadásba lendült – valószínűleg Lula tanácsára is –, hiszen az említett áprilisi találkozó előtt Joe Biden alelnök Costa Ricába és Chilébe látogat, Hillary Clinton külügyminiszter pedig Mexikóba. Obama is ellátogat két eddig meg nem nevezett országba, mivel eddig még egyáltalán nem járt Latin-Amerikában.
A pozitív kapcsolatokat illusztrálja, hogy bár Brazília tengeralattjáró-flottát épít (részben olajlelőhelyeinek védelmében) és francia segítséggel készül első atommeghajtású tengeralattjárója is, ezt Washington nem ellenzi, azaz hallgatólagosan támogatja.
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban