Megkésett PR-lépések a szakadék szélén

Az eddigi Gyurcsány-programok megvalósulási arányát tekintve gazdasági szempontból alig értékelhető a kormány újabb, immár nyolcadik csomagja, amely szakmai szervezetek szerint nem dob mentőövet a már jóval a hitelválság előtt legyengült hazai gazdaságnak. A most bejelentett intézkedési tervek szinte kizárólag a 2007-ben ismertetett uniós forrásokon alapulnak, az adóátrendezés egyenlege pedig még a pénzügyi tárca szerint is nulla.

A költségvetési források hiánya miatt kizárólag a már korábban bejelentett uniós pénzekre támaszkodik és hitelfelvételre ösztönöz az a válságkezelő program, amelyet a kormány októbertől kezdve különböző gazdasági fórumokon, februárban pedig közpénzből fizetett hirdetésekben és a vállalkozókhoz írt kormányzati levelekben ismertet. A nyolcadik Gyurcsány-program eddig megismert részletei adócsökkentési szempontból összességében nullszaldót mutatnak, és a világgazdasági válságra csak hónapokkal azután reagálnának, hogy a visszaesési hullám elérte hazánkat. Az Országos Érdekegyeztető Tanács mai ülésén terítékre kerülő elképzelésekből még a legkedvezőbb fogadtatás mellett is csak hónapok múlva lehet konkrét törvényjavaslat a társadalmi vitákat és a parlamenti szakbizottságok rábólintását követően. A megkésett lépések így a válság hazánkra zúdulása után csaknem egy évvel érezhetők majd a gyakorlatban, miközben a részletekről már most látni, hogy a legtöbb esetben felemás, kis mértékű, vagy teljesen rossz irányú intézkedéseket takarnak. A legnagyobb gond mindezek ellenére mégis az apránként kiszivárogtatott, egymásnak ellentmondó miniszteri ígéretekből összeálló program hitelességével van: az elmúlt négy évben ugyanis a kormány már hét olyan javaslatcsomagot tett le az asztalra, amelyekből jóformán csak az adóemelések valósultak meg. A Száz lépés, a Szabadság és szolidaritás, az Új egyensúly, a kormányfői 48 pont, a tisztasági csomag, az Új polgárosodás, majd a Megegyezés programban tett beváltatlan ígéretek, valamint az ötéves adócsökkentési törvény eltörlése után ugyanis sem a lakosság, sem a vállalkozók, sem pedig a szakmai szervezetek nem látják a kitörés irányát, bár a mostani válságkezelő programot már mintegy 300 millió forintnyi közpénzből kommunikálja a kormány.

a Második legnagyobb
élőmunkateher az EU-ban
Mivel hazánkon kívül évek óta csak Belgiumban magasabbak a foglalkoztatásra nehezedő adóterhek, ezért a munkáltatói járulékok öt százalékpontos leépítése már régóta esedékes, helyes irányú lépés lenne. A személyi jövedelemadózásban (szja) tervezett változások ugyanakkor korántsem orvosolják az igazságtalan és egyensúlytalan közteherviselést, amelyben 1,16 millió ember fizeti az összes szja 80 százalékát, minden harmadik magánszemély minimálbért vall be, és az egyéni vállalkozók mintegy felének papíron nincs jövedelme.
Az adókedvezményekkel kapcsolatos kormányzati megfogalmazásban csak finoman egyszerűsödésnek nevezett folyamat lényegében a kedvezmények legnagyobb részének eltörlését jelenti, amely elsősorban a többgyermekes családokat sújtja.

Versenyképtelen
vállalkozói adók
A szolidaritási adó 2006-os bevezetését csak átmeneti, 2008-ig tartó teherként ígérte a kormány, így annak későbbi megszüntetése már önmagában is egy újabb meg nem tartott vállalás. A társasági adó 16-ról 19 százalékra nő, miközben a rehabilitációs járulék háromszorosára emelkedne, ami hozzávetőlegesen újabb egy százalékpontot tesz ki, azaz ismét nulla az adóátrendezés egyenlege. Az áfa emelése, illetve az üzemanyagokat érintő 6-7 százalékos jövedékiadó-növelés felveri az árakat és szűkíti a belső fogyasztást. Keddi sajtótájékoztatóján egyébként Veres János pénzügyminiszter is elismerte, hogy az adóváltozások nyomán még jövőre is csak mindössze 10-30 milliárd forintra tehető az adócsökkenés mértéke jó esetben.

Januárban 31 ezer
új munkanélküli
Későn és a 8,8 százalékosra emelkedő munkanélküliséghez képest fájdalmasan kis támogatással, mindössze hatmilliárd forinttal indulnak el az Országos Foglalkoztatási Alap munkahelymegőrző pályázatai. A kormányzati irodabútor-beszerzés összegénél szerényebb forrásra egész évben lehet pályázni. A lépések elégtelenségét mutatja, hogy az uniós forrásokon alapuló, kifejezetten munkahelymegtartást célzó programok jelenlegi kerete kevesebb, mint a szintén uniós pénzből beszerzésre kerülő iskolai digitálistábla-csomagok összköltsége.

Ugyanazok az uniós pénzek
Az 1400 milliárdos hatásúnak mondott, vállalkozásokat mentő program legnagyobb része a 2007 eleje óta több alkalommal is bejelentett uniós pályázati lehetőségek átcsomagolása. Az Új Magyarország mikrohitelt tavaly nyár óta mindössze 800 pályázó vette igénybe 4,9 milliárd forintnyi hitel felvételével. A kockázatitőke-program majd májusban lesz kész a tervek szerint, a 140 milliárd forintos összegű Magyar Fejlesztési Bankhoz kapcsolódó Új Magyarország forgóeszközhitel csupán egy bankban vehető igénybe. A mentőcsomag legnagyobb hiányossága, hogy legnagyobb részben csak kamattámogatást, illetve garanciavállalást jelent, vagyis a vállalkozónak hitelt kell felvennie ahhoz, hogy részesülhessen bármilyen támogatásból.
A jegybank legfrissebb kimutatásai szerint tavaly nyártól szinte teljesen lefagyott a kis- és középvállalkozásoknak folyósított hitelezés, így a kamatkedvezmények és hitelgarancia lehetőségével csak azok a vállalatok élhetnek, akik kibírtak
8-10 hónapot megfizethető árú kölcsönök nélkül. Az 1400 és az 1800 milliárdos programok több évre szólnak, ráadásul a kettő között átfedés is van, az összegek tehát megtévesztő mértékű közvetlen segítséget sugallhatnak.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kisvállalkozási ügyekért felelős alelnöke, Vereczkey Zoltán felhívta a figyelmünket arra az összefüggésre, amely az uniós források mértéke, és annak gazdaságfejlesztő hatása között áll fenn. A 2007-től 2013-ig tartó fejlesztési ciklusban a Magyarországra szánt 7-8 ezer milliárd forintnyi fejlesztés döntő mértéke nem gazdaságfejlesztés, hanem állami és önkormányzati finanszírozásból elmaradt feladatok megvalósítását szolgálja. Bár az eredeti tervekhez képest a gazdaságfejlesztési keretet megemelték, az még most sem éri el éves átlagban a 180-200 milliárd forintot. A 700 ezer működő magyar mikro-, kis- és középvállalkozás számára az EU-s pályázati lehetőség továbbra is csak álom marad.
2003 óta éves szinten mintegy 850-900 milliárd forinttal emelkedett a vállalkozások adóterhelése. Ehhez képest kell értékelni a gazdaságfejlesztésre szánt összegeket. Arról pedig hallgatunk, hogy az európai uniós források említésekor illene hozzátenni, hogy Magyarország évi 300 milliárd forint körüli összeget fizet be az EU kasszájába.

Rossz az irány
A szakmai szervezetek elhibázottnak tartják, hogy a túlélésért folytatott vállalkozói harcban a kormány azoknak adna kamatkedvezményt, akik beruháznak, holott új megrendelések nélkül képtelenség kitermelni a 12-13 százalékos kamatterheket. – Az, hogy a kormány a kkv-k felé fordul, örömteli, a tervezett lépések zöme ugyanakkor nem időszerű. A beruházásfinanszírozás megkönnyítése csak „békeidőben” képes szolgálni a vállalkozások erősödését, a jelenlegi krízis okozta piacszűkülésben nem sokat ér – véli a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke. Vadász György szerint a pénzügyi-gazdasági válság, a pénzügyi, politikai, adóügyi és árfolyam-bizonytalanság közepette képtelenség évekre előre tervezni, így minden valószínűség szerint a kabinet nem fogja tudni elérni célját. A szakember úgy látja: a döntéshozóknak a foglalkoztatásra és a biztonság megteremtésére kellene helyezniük a hangsúlyt, ám ez kedvezményes hitelekkel aligha érhető el most. Főként a részmunkaidős foglalkoztatást kellene ösztönözni – mutatott rá Vadász, hangsúlyozva: eredményhez csak az adó- és járulékcsökkentés vezet.

Nem csökkent
a bürokrácia kiadása
Az elmúlt években sem a minisztériumok, sem azok háttérintézményei nem tudtak elérni érdemi költséglefaragást. A kisebb parlamentről szóló ellenzéki indítványokat a kormánypártok eddig minden alkalommal elvetették.