Összefogás az utolsó órában

Példátlan összefogás készülődik a természettudományos képzés megmentéséért. A tudósok és szakemberek ideológiai, politikai véleménykülönbségeiket félretéve közös állásfoglalással fordulnak az oktatási miniszterhez és a közvéleményhez, amelyben sürgős intézkedéseket kérnek a szféra válságának kezelésére. A természettudományos órák számának növelését, kötelező érettségit és a pályán elhelyezkedő tanároknak kiemelt anyagi támogatást követelnek.

Informatika: életveszélyes szakemberhiány. Magyarországon egyre kevesebb diák választja az informatikai pályát, amelynek következtében krónikus szakemberhiány alakult ki – figyelmeztetett a napokban az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ). A világon mintegy félmillió állás, itthon pedig körülbelül ezer üres státus várja a megfelelő szakembereket. Az IVSZ aggasztónak tartja, hogy miközben a humán szakok népszerűsége folyamatosan nő, a mérnöki, informatikai, természettudományi képzés vonzereje csökken, pedig ezekre a szakemberekre van komoly igény a munkaerőpiacon. A testület rámutat: 2008-ban még az államilag finanszírozott férőhelyeket sem sikerült feltölteni az informatikai szakokon.

A szakemberek többsége már régóta figyelmeztet arra, hogy nagy a baj a természettudományos képzés területén, ám mindeddig nem volt egységes fellépés, márpedig csak együtt van esélyünk az érdekérvényesítésre – jelentette ki lapunknak a közös állásfoglalás egyik kezdeményezője, Fésüs László. A Debreceni Egyetem rektora leszögezte: az intézmény nemrégiben tartott egyetemi napján összegyűltek a szféra képviselői, és végre kialakítottak olyan közös álláspontot, amelyet mindannyian támogatnak. Fésüs szerint a közös javaslatokat hamarosan határozott állásfoglalásba foglalják. A szöveget közzéteszik majd a világhálón is, és arra kérik az embereket, hogy minél többen támogassák az abban leírtakat, ezzel is segítsék a hazai természettudományos képzés megmentését.
– Óriási a baj. A pálya népszerűtlenné vált, amit jól jelez, hogy a tavalyi felsőoktatási felvételi eljárás során nemhogy túljelentkezés nem volt a természettudományos képzéseken, de az összes államilag finanszírozott helyet sem tudták feltölteni. Ezer férőhely üresen maradt, márpedig szakemberek nélkül nem működnek majd a gyógyszergyárak és az erőművek sem – mondta lapunknak Fésüs. A rektor szerint az egyik alapvető baj az, hogy a középiskolákban a humán tárgyak mellett alulreprezentáltakká váltak a reál tárgyak, ráadásul az oktatás is egyre elméletibb, szárazabb. A szakemberek ezért javasolják, hogy az oktatási minisztérium emelje fel a középiskolákban a fizika-, a kémia- és a biológiaórák számát, legyenek reáltagozatos osztályok, és teremtse meg a kísérletezés anyagi és infrastrukturális feltételeit.
Elengedhetetlennek tartják egy természettudományos tárgy kötelező érettségi tárggyá tételét. Jelenleg matematikából, magyarból, történelemből, egy idegen nyelvből és egy szabadon választott tárgyból kell érettségizni. A szakemberek azt javasolják, hogy utóbbi esetében a jövőben csak a fizika, a kémia és a biológia közül lehessen választani. Anyagi ösztönzéssel lehetne népszerűsíteni újra a fizika-, kémiatanári pályát, ezért azt kérik a kormánytól, hogy a természettudományos területek tanárai kiemelt támogatást kapjanak.
A dokumentum aláírói között szerepel Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Debreceni Egyetem szakértői, az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) ezzel foglalkozó bizottsága, a Magyar Innovációs Szövetség, a Magyar Mérnökakadémia és Rudas Imre, a Magyar Rektori Konferencia elnöke. Bár a rendezvényre meghívták az oktatási tárca közoktatási szakembereit is, ők nem látogattak el Debrecenbe.
Emlékezetes: a szakemberek már régóta kongatják a vészharangot. A természettudományos érettségi kötelezővé tételét először Pálinkás József MTA-elnök vetette fel egy évvel ezelőtt. Az óraszámemelést a szaktanárok, illetve az OKNT szorgalmazza kezdettől fogva.
A minisztériun azonban nem érzékeli a bajt, épp ellentétesen cselekszik: Hiller István tárcája egy rendelettel lehetővé tette, hogy az intézmények csökkentsék a fizika-, kémiaórák számát, tavaly ősztől pedig ezer intézményben összevontan tanítják a biológiát, a fizikát és a kémiát. Ha a rendszer beválik, várhatóan 2013-ra az összes gyerek az új program szerint tanul majd: megszűnnek az önálló reál tárgyak, és természetismeretet oktatnak helyettük. A programot EU-s pénzből fedezik, két év alatt 100 milliárd forintot költenek a megvalósításra.