Tanulmányút Indiába

Borovszky Tímea, az oktatási tárca főigazgatója és kísérete tavaly nyolcnapos indiai tanulmányútra ment, amelyen állítólag a romaintegrációs programokhoz gyűjtöttek tapasztalatokat. Megkérdeztük, mit sikerült hasznosítani a tapasztalatokból, ám a Hiller-tárca olyan programokat tulajdonított a tanulmányútnak, amelyeket már jóval Borovszky elutazása előtt kidolgoztak, sőt nyilvánosságra is hoztak.

2009. 03. 15. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Indiában gyűjtött tapasztalatokat a magyarországi romaintegrációhoz tavaly nyáron Borovszky Tímea. Az oktatási tárca főigazgatójának több millió forintot felemésztő kiruccanását közpénzből finanszírozták, ám az út társadalmi haszna erősen kérdéses. Tavaly júniusban Borovszky helyettesével, Sárközi Gáborral és az esélyegyenlőségi főigazgatóság egyik főmunkatársával utazott Indiába, a nyolcnapos túra 2,1 millió forintjába került az adófizetőknek. A romák esélyegyenlőségéért küzdő team állítása szerint azért utazott oda, hogy az indiai társadalomból kirekesztett kaszton kívüliek, a dalitok felzárkóztatására tett kísérletekből gyűjtsön ötleteket a hazai romaprogramokhoz.
Borovszky Tímea utazása alatt interjút adott az Indo-Asian News Service-nek, s itt arról beszélt, hogy a magyarországi romák, illetve a dalitok kirekesztése nagyon hasonlít egymáshoz. Az érvelés azonban sántít, hiszen a dalitokat vallási okokból rekesztették ki, és olyan fokú diszkriminációnak vannak kitéve, ami a magyarországi romák helyzetével kevéssé összevethető, így nem valószínű, hogy a két kultúrában hasonló programokat lehetne alkalmazni az integrálásukra.
Az Origo által tavaly megkérdezett indológus és Indiában élő magyarok szerint is óriási a különbség a dalitok és a hazai romák helyzete között. A dalitokat a hinduk tisztátalannak tartják, és nem hajlandók velük együtt étkezni vagy akár egy helyiségben tartózkodni. Régebben még a földet is fel kellett söpörniük maguk után, és kolomppal kellett jelezni, ha megérkeztek egy településre. Ehhez hasonló bánásmódban nincs része a magyarországi cigányságnak.
*
Lássuk, milyen tapasztalatokat gyűjtöttek a hivatalnokok Indiában, és azokból mit hasznosítottak Magyarországon: Borovszky hazaérkezése után kijelentette, hogy az élményeket még át kell gondolni, meg kell beszélni, hogy mi válhat be belőlük itthon. Konkrétan azonban csak az úgynevezett book bank rendszert nevezte meg, mint Magyarországra átültethető programot. Ennek lényege, hogy a kirekesztett gyerekek nemcsak rövid időre, hanem az egész tanévre kapnak kölcsön tankönyveket, kötelező olvasmányokat. Borovszky vélhetőleg nem tud róla, hogy nálunk ingyenesen jár tankönyv a hátrányos helyzetű gyerekeknek. Ezt sok iskola kölcsönzéssel oldja meg, ilyenkor természetesen a diák a teljes tanévre megkapja a könyveket.
Az indiai tanulmányút óta kilenc hónap telt el, ezért megkerestük az oktatási tárcát, hogy megtudjuk: sikerült-e az eltelt idő alatt feldolgozni az élményeket, és ha igen, a tapasztalatokból mit ültettek át a hazai roma integrációs programokba. A minisztérium válasza szerint az indiai tapasztalatok nagyban hozzájárultak az óvodáztatási támogatás, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket integráltan oktató pedagógusokat érintő bérpótlék kidolgozásához. A válasz azt sejteti, hogy Hillerék súlyos időzavarban vannak: Borovszky Tímea ugyanis tavaly júniusban utazott Indiába, az oktatási miniszter azonban ennél négy hónappal korábban, március 4-én hirdette meg az Új tudás programot, amelyben mindkét hivatkozott programpont szerepel. A tárca honlapjára április 17-én feltett dokumentum már az óvodáztatási támogatás részleteit és az igénybevétel feltételeit is tartalmazza.
Borovszky közpénzből finanszírozott tavalyi menetrendjében egyébként párizsi és mexikóvárosi kiruccanás is szerepelt, ám a főigazgató kérdésünkre cáfolta, hogy az említett városokban is járt volna. Emlékezetes: egy hónappal ezelőtt, az oktatási tárca által előidézett súlyos pénzhiány miatt leállt a Katapult mentorprogram, amely a hátrányos helyzetű fiatalok egyetemi beilleszkedését, felzárkózását segítette. A mentorprogrammal kapcsolatos ügyeket eddig Borovszky Tímea, a tárca roma származású esélyegyenlőségi főigazgatója irányította. A program leállása után Nagy Attila, a mentorprogram igazgatója különösen nagy összegre, bűnszervezetben elkövetett csalással vádolta meg Borovszkyt. Nagy többek között azt állítja, hogy a főigazgató saját érdekeltségébe tartozó cégeknek, alapítványoknak adott több millió forintos megbízásokat a hátrányos helyzetű diákok tanulmányaira elkülönített keretből, és a teljes támogatási összeg 10-12 százalékát valódi teljesítés nélkül ezeknek igyekezett kifizetni. Borovszky ellen belső vizsgálatot, majd fegyelmi eljárást indítottak, jelenleg mindkettő folyamatban van. A főigazgató lapunknak aljas rágalomnak nevezte Nagy Attila vádjait.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.