A vasárnapi El Salvador-i elnökválasztásokon nem kis meglepetésre az igen népszerű volt újságíró és televíziós kommentátor, Mauricio Funes nyerte meg az elnökválasztásokat szoros küzdelemben. A vereséget már ellenfele, a volt rendőrfőnök Rodrigo Ávila is elismerte a szavazatok valamivel több mint 90 százalékának összeszámlálása után. A most 49 éves Funes, aki egyben az ország egyik legbefolyásosabb médiaszemélyiségek, főleg azért győzhetett, mert nem harcolt a gerillákkal az 1980–1992 között dúló polgárháborúban, és ezzel nemcsak a bizonytalan, hanem a jobboldali szavazókat is maga mellé állíthatta. A Farabundo Martí Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) történelmet írt, mert győzelmével véget vetett a jobboldali Nacionalista Köztársasági Szövetség (ARENA) húsz évig tartó egyeduralmának. Az egyik brazil újságíró tudomása szerint konok természetű Funes harmadik feleségével, a brazil Vanda Pignatóval él együtt, aki a Brazíliában kormányzó Munkáspárt (PT) közép-amerikai képviselője is. Az új államfő június elsején veszi át öt évre a kormányzást elődjétől, Elías Antonio Sacától, és alelnöke az FMLN gerilláinak volt vezérkari tagja lesz.
A volt rendőrfőnök Ávila vereségében döntő szerepet játszhatott, hogy a hazánknál ötször kisebb országban kudarcot vallott a polgárháború utáni együttélés a volt gerillák és egykori katonák között, és ennek egyik tragikus következménye a gyilkossági esetek legmagasabb aránya egész Latin-Amerikában. Az El País tudomása szerint Ávila vereségének újabb oka, hogy az ellenfél tudatosan döntött a közszerepléshez szokott Funes mellett, ugyanis nagyon jól tudta, mi a buzgó katolikus hívő Ávila legnagyobb gyengéje: kamera vagy mikrofon láttán elfogta a lámpaláz, hangja gyakran elcsuklott, és izzadva csak sületlenségeket tudott mondani, belezavarodott mondandójába vagy dadogott. Legfontosabb beszédében is azt a vádat hajtogatta – bizonyíték nélkül –, hogy az FMLN mögött Hugo Chávez venezuelai elnök áll, és ha ők nyernek, akkor jön a vörös veszély. Funes a legolvasottabb brazil lapnak, a Folha de Sao Paulónak adott interjúban tagadta Chávez támogatását, akárcsak a másik vádat, hogy sikerük esetén a venezuelaihoz hasonló rendszert építenek ki. Azt viszont elismerte, hogy az FMLN-nek szoros a kapcsolata Chávez Venezuelájával, és sajátját inkább a ravasz baloldali brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva 2002-es kampányához hasonlította.
A szinte kizárólag monokultúrás kávétermesztésből élő és gyakori földrengésektől is sújtott kis ország a polgárháború előtt nem sokszor került a világ figyelmének középpontjába. 1969-ben a világsajtó futballháborúnak nevezte el azt a konfliktust, amely a szomszédos Hondurasszal robbant ki egy agrárreform miatt. Az említett polgárháborúhoz számos tényező vezetett: a lakosság a 70-es években kezdte megelégelni a folyamatos választási csalásokat, a katonák durva kormányzási módszereit, és visszaesett a kávé világpiaci ára. Az 1989-ben végül hatalomra kerülő jobboldali párt kormányzásának egyik rákfenéje, hogy az országban a hatóságok tehetetlensége miatt elterjedtek az úgynevezett maráknak nevezett bűnbandák, amelyeket az Egyesült Államok hadserege is kiszemelt magának, hogy Irakba küldje őket zsoldos katonáknak. Ezért egy egész ország lélegzett fel, amikor Funes győzött, mert tőle remélik, hogy véget vet a harcoknak.
origo.hu
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban
