A diákok könnyedén juthatnak egyetemre

Drasztikus mértékben, három év alatt felére csökkent az emelt szintű érettségi vizsgák száma – derül ki a felvételi jelentkezési statisztikákból. A kétszintű vizsgarendszer kudarcát a Hiller István által bevezetett pontszámítási rendszer súlyos aránytalansága okozza, amelynek révén a magasabb fokú vizsga nélkül is könnyen be lehet kerülni a felsőoktatásba.

Egyre kevesebb diáknak van pénze a tanulásra. A felvételi jelentkezési statisztika több pontja rámutat a családok ijesztő elszegényedésére. A legmegdöbbentőbb adat a mesterképzéseknél szerepel: míg tavaly a mesterkurzusra jelentkezők 44,5 százaléka jelölte be első helyen a költségtérítéses képzést, idén mindössze 16 százalékuk tudta ezt vállalni. Ha az összes képzést vesszük figyelembe, akkor is óriási a csökkenés: idén mindössze a felvételizők 13,5 százaléka jelentkezett fizetős képzésre, egy évvel korábban ez az arány 19,5 százalék volt, hat éve pedig 36,65 százalék. A felsőfokú szakképzésre jelentkezők számának drasztikus növekedése is pénzhiányt sejtet: ezekre 30 százalékkal jelentkeztek többen, mint egy évvel korábban. A kurzus népszerűség-növekedése mögött az állhat, hogy az csupán kétéves, vagyis rövid ideig kell a diák tanulmányait finanszírozni a felsőfokú oklevél megszerzéséhez.

Három év alatt huszonkétezerrel, közel ötven százalékkal csökkent az emelt szintű vizsgák száma, miközben idén összességében 15 ezerrel több érettségi vizsgát rendeznek, mint 2006-ban – derül ki a lesújtó adat a felvételi jelentkezési statisztikákból. Míg három éve még az összes vizsga közel tíz százaléka zajlott a magasabb fokú tudást igénylő emelt szinten, addig mára alig öt százalékra zsugorodott ez a szám. Az emelt szintű vizsgák száma évről évre apadt: 2006-ban 46 ezer, tavaly már csak mintegy 28 ezer volt, idén pedig 25 ezer vizsga lesz. Emlékeztetőül: idén 13 ezerrel többen érettségiznek, és több mint 30 ezerrel többen felvételiznek, mint tavaly, az emelt szintű vizsgák száma mégis háromezerrel kevesebb az egy évvel ezelőttinél.
A számok azt bizonyítják, hogy jelenlegi formájában megbukott a kétszintű érettségi rendszer, ennek azonban nem a vizsgatípus az oka, hanem a Hiller István által bevezetett súlyosan aránytalan pontszámítási rendszer, amely gyakorlatilag feleslegessé teszi az emelt szintű vizsga megszerzését, a diákoknak pedig eszükben sincs többet tanulni és nagyobbat kockáztatni, amikor könnyedén bekerülhetnek az egyetemre a kevesebb tudást igénylő középszintű matúrával is.
Az emelt szintű vizsgák aggasztó csökkenése már évek óta problémát jelent. A szakemberek, a Fidesz, sőt még az MSZP egyes képviselői is az emelt szintű vizsga kötelezővé tételében látják a megoldást, az oktatási tárca azonban hajthatatlan. A szakértők úgy látják, az egyetemi lobbi állhat Hiller elutasítása mögött. Porogi András, a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesületének (Mante) elnöke korábban lapunknak kifejtette: a középiskolai oktatásra és a diákok fejlődésére nézve is káros, hogy középszintű vizsgával is be lehet kerülni a felsőoktatásba, mert ez a diákokat nem ösztönzi tanulásra. Leszögezte: a Hiller István által bevezetett 400 + 80 pontos pontrendszer tovább ront a helyzeten: a tavaly debütált rendszerben a maximálisan megszerezhető 80 pluszpont emelt szintű vizsga nélkül is összegyűjthető, például nyelvvizsgával, tanulmányi versennyel. Ha a diák máshonnan összegyűjti a pluszpontokat, nincs értelme magasabb fokú vizsgát tennie, mert azért már nem jár jutalom. Porogi kijelentette: csak az emelt szintű vizsga jogszabályban rögzített kötelezővé tétele javíthatna a helyzeten. Arra várni felesleges, hogy az egyetemek saját hatáskörben felvételi követelménnyé tegyék a vizsgát, a felsőoktatási intézményeknek ugyanis ez nem érdekük, hiszen nagyobb tudást követelve csak kevesebb diákot tudnának felvenni. A rektorok saját hatáskörben eddig is kötelezővé tehették a vizsgát, elsöprő többségük azonban pénzügyi megfontolások miatt nem döntött így, és várhatóan a jövőben sem tesz másként. Hozzátette: ha nem hajlandók változtatni, tudomásul kell venniük, hogy felkészületlen diákok tömegei lepik el a felsőoktatási intézményeket.