A Csillagösvény létrejötte elsősorban Szőnyi Józsefnek, Pilisszántó egykori polgármesterének, a néhány éve a településre költözött Szörényi Leventének, valamint az alkotónak, Smídt Róbert felvidéki fafaragónak köszönhető, akik megálmodták és másfél év alatt felállították a hét szobrot: Nimród, Atilla, Árpád, Szent István, Szent László, Boldog Özséb és Hunyadi Mátyás három méter magas, fából faragott mását.
A választás nem véletlenül esett éppen rájuk: Nimród, az ősatya a kezdetet jelképezi, akiről még az ószövetség is megemlékezik, Atilla, „Bendegúz fia, a nagy Nimród unokája” már csak azért is helyet kapott a Pilisben, mert városa is a környéken volt. Árpád, a honfoglaló és honalapító személye nem is lehet kérdéses, ráadásul tudjuk, hogy Atilla egykori városába tette székhelyét, és Anonymus írása szerint a Pilisben is temették el. Ugyanígy természetes a sorban első királyunk, Szent István, a Boldogasszony lovagja, Szent László, a pilisi remetéket egyesítő, az egyetlen magyar alapítású rend, a pálosok életre hívója, Boldog Özséb, aki éppen Pilisszántó közelében remetéskedett, és itt alapította az első pálos kolostort is. A sort záró Hunyadi Mátyásnak is oka van: egyrészt a pálosokhoz fűződő viszonya, másrészt az indokolta, hogy őt tartották az utolsó szakrális királynak, ő volt az utolsó olyan magyar uralkodó, aki nem mások elvárásainak vagy utasításainak akart megfelelni, hanem minden szempontból független Magyarországban gondolkodott.
Mátyás szobra után az ösvény kisebb tisztássá szélesedik, itt pedig már a Boldogasszony várja a zarándokokat. A kis kápolna terve a honfoglalás kori templomépítési hagyományokból indult ki, Őrfi József építész tervei és Makovecz Imre pártfogása alatt (Őrfi József tervezte és építi ezekben a napokban azt a Munkás Szent József-kápolnát is, amelyet a tervek szerint május elsején szentelnek meg a Vas megyei Szeleste arborétumában – a szerk.). Ez az első olyan építménye a Makovecz-irodának, amely nem fából, hanem tisztán természetes pilisi kőből épült. A tájolása is egy ősi tradíciót éleszt fel: december 21-én a felkelő nap sugarai éppen a kápolna bejáratával szemben található, Napba öltözött Boldogasszonyt világítják meg. A kápolna tetején egy érdekes formájú üvegtető biztosítja a természetes fényt: ez a nyílás azt a pálos keresztes követ formázza, amelyet a környéken találtak, és amelyet a pilisszántói katolikus templom üvegpadlója alatt őriznek. A kápolna fölött áll a Pilis keresztje, amelynek fája a Hargita ajándékaként érkezett, összekötve a Kárpát-medence két szent hegyét, a Hargitát és a Pilist. Persze az anyagon túl egyre több a szellemi kapocs is: mostantól a csíksomlyói búcsúval egy időben a pilisszántói Boldogasszony-kápolnánál is lesz mise, hogy a két esemény résztvevői lélekben egyesülhessenek szándékaikkal. A hasonlóság egyébként vizuálisan is szembetűnő: amikor a szoborstációk mentén haladunk felfelé a hegyen, a látvány nagyon hasonló a csíksomlyói keresztútról elénk táruló tájképpel.
A Csillagösvény megálmodói és létrehozói már akkor is felhívták volna erre a magyar „keresztútra” a figyelmet, ha nem kísérik különleges égi jelek az egyes szobrok állításait. Amikor ugyanis elhatározták, mikor avatják az egyes szobrokat, nem a csillagállásokat tanulmányozták, hanem pusztán a realitás vezérelte őket: nagyjából negyedév szükséges egy-egy szobor kifaragásához, ha pedig már így alakult, akkor a legideálisabb időpont minden szoboravatásra a soron következő napéjegyenlőség és napforduló. A „csodák” itt kezdődtek, az egyes szobrok állításának idején ugyanis a csillagképek mindig „véletlenül” az ábrázolt személyről szóltak. Nimródot az ókorban Nimródként ismert, ma Orionnak hívott csillagkép legfelső pontján delelő nap idézte meg, a nagy hun uralkodó szoboravatásának idején a csillagok Atilla halálának erőszakos voltára utaltak, Árpád faragott mását éppen akkor leplezték le, amikor a csillagok pontosan úgy álltak, mint 1100 évvel korábban, a győztes pozsonyi csata idején. Szent Istvánt, Szent Lászlót és Boldog Özsébet elsősorban egy ritka jelenség, a Napba öltözött asszony, a Vénusz és a Nap együttállása kötötte öszsze. Istvánnál még a testvérharcot is megjelenítették a csillagképek, s az ő szobra két ágra válik szét: bal felől látjuk őt és utódainak elhaló virágát, jobb felől, előre mutatva pedig a megvakított Vászolyt és leszármazottait, akik aztán továbbvitték az Árpád-ház örökségét. Mátyásnál az időpont is sokszorosan aktuális volt: nagypénteken avatták a szobrot, nagypénteken koronázták meg, és harminckét évnyi uralkodás után éppen a nagyhéten halt meg.
Világunk pedig sokkal több összefüggést mutat, mint hinnénk, a múlt pedig a jelen részeként jövőnk alakítója is – többek között erre tanít a pilisszántói Csillagösvény, amelyről most gazdagon illusztrált emlékkönyv is megjelent Grandpierre Attila tanulmányával, ebben a csillagász a szoboravatásokat kísérő csillagképeket elemzi.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
