Diagnosztizált szívizombetegsége miatt 2004 szeptemberében a fehérvári 19-es számú játékos négy hónapot kihagyott. Utána mégis engedélyt kapott az élsport folytatására. Hogyan kaphatta meg végül ifjabb Ocskay Gábor a „versenyezhet pecsétet”, ha korábban több sportorvos is úgy döntött: abba kell hagynia a jégkorongot?
Az ügyről megkérdeztük Jákó Pétert, a Sportkórház szakorvosát, egyetemi docenst. Mint azt lapunknak elmondta: jogszabály írja elő, hogy a sportolóknak 18 éves kor fölött évente egyszer meg kell jelenniük a sportorvosnál. Ha a doktor a vizsgálatok alapján úgy dönt, az illető nem folytathatja pályafutását, arról értesíteni kell a szakszövetséget. A sportoló azonban felülvizsgálatot kérhet a döntés ellen. Ocskay Gábor is élt ezzel a lehetőséggel. Ilyen esetben orvosi konzíliumot kell összehívni, ahol a többség dönt – mondta Jákó Péter. Ez Ocskay Gábor esetében kétszer is megtörtént – az egyik alkalommal Jákó Péter is tagja volt a szakmai stábnak –, s mindkétszer elutasító döntés született. „Azt mondtuk – fogalmazott –, hogy be kell fejeznie a pályafutását. Ő azonban újabb konzílium összehívását kezdeményezte. Ebben vett részt többek között Papp Lajos ismert szívsebész is.” Kérdés azonban, hogy miként került a „bizottságba” Papp Lajos, hiszen Ocskay Gábor betegsége kardiológiai és nem szívsebészeti szakvéleményt igényel. Mi alapján döntenek arról, hogy hányan és kik kompetensek szakvéleményt adni ilyen helyzetben? Jákó Péter erre úgy felelt: a főigazgató döntése, hogy kit hív meg a bizottságba. Szerettük volna meghallgatni a Sportkórház vezetőjének véleményét is, de miután kollégái etikai vétséggel, gazdasági szabálytalansággal, a betegek biztonságának veszélyeztetésével vádolták, és hivatalosan is kezdeményezték leváltását, azóta nem sikerül elérnünk.
Miután Papp Lajos azt az álláspontot képviselte, hogy szigorú és folyamatos orvosi kontroll mellett Ocskay Gábor folytathatja a jégkorongot, a Sportkórház kiadta az engedélyt – mondta Jákó Péter. Szerinte az engedély kiadására jogosult sportorvosnak vagy intézménynek mindenképpen el kell fogadnia a bizottság többségi álláspontját.
Papp Lajos egy televíziós műsorban elismerte: valóban ő javasolta, hogy ifj. Ocskay Gábor ne hagyjon fel a játékkal. „A felelősségem egyértelmű. Választanom kellett, hogy a lelkét ölöm meg, vagy veszélyeztetem az egészségét, életét” – mondta Papp Lajos, majd hozzátette: nem akar kitérni a felelősség elől, és a sportorvosok teljesen korrektül jártak el.
A beismerése számos kérdést vet fel. Például azt, hogy egy orvosszakmai vélemény kiadásánál a doktor figyelembe veheti-e, hogy a döntésnek mik a várható lelki következményei. Felülírhatják-e a vizsgálatokkal megalapozott szívgyógyászati, kardiológiai „észérveket” a lélektani szempontok? Mi alapján ítélheti meg a várható lelki következményeket egy szívsebész?
Papp Lajos egyszeri szakvéleményt ugyan adott, de az évente kötelezően megújítandó sportorvosi engedélyt már nem ő „jegyezte”. Kérdés tehát az is, hogy ezeket ki adta ki, s minden esetben megfelelő vizsgálatoknak vetették-e alá a sportolót. Vizsgálta-e őt rendszeresen – többek között az évenkénti versenyzési engedély kiadása előtt – kardiológus szakorvos? Hiszen súlyos szívizombetegségnél nem elegendő a sportorvosi vizsgálat.
Szerettük volna megtudni a Sportkórházban, hogy kapott-e Ocskay Gábor a szívizombetegségére gyógyszert. Orvosi titoktartásra hivatkozva azonban nem kaptunk felvilágosítást. Így nem tudtuk meg, hogy az ebben a betegségben szenvedőknél a hirtelen szívhalál megelőzésére használt, úgynevezett bétablokkolót szedett-e. Ha nem, akkor kérdés, hogy a medicina mellőzése azért volt-e szükséges, mert annak használata nem teszi lehetővé kiemelkedő fizikai teljesítmény elérését. Az általunk megkérdezett, neve mellőzését kérő kardiológus arra hívta fel a figyelmet, hogy ennél a betegségnél a sorozatos orvosi ellenőrzések sem elegendők, szinte mindig szükség van gyógyszeres terápiára is.
Szerettük volna megtudni, hogy megfelelőnek tartja-e a sportegészségügyi vizsgálatok, illetve a versenyzési engedély kiadásának szabályozását a Sportegészségügyi Szakmai Kollégium elnöke. Számtalanszor kerestük tegnap Martos Évát, de nem sikerült elérnünk. Így feltettük a kérdést Jákó Péternek, aki szerint nincs gond a szakmai szabályokkal. A finanszírozással viszont igen – szögezte le –, bár ez szerinte még nem rontja jelentősen a szakmai színvonalat. Noha a műszerek sok helyen 20-25 évesek, ez még nem gátolja a megfelelő vizsgálatok elvégzését – tette hozzá. Mint mondja: a hazai sportorvosok nemzetközileg is megállják a helyüket.
Már Kolonics György olimpiai bajnok kenus halála után is számos kérdőjel fogalmazódott meg az élsportolók orvosi ellátásával kapcsolatban. Akkor sokan azt rótták fel a rendszernek, hogy noha Kolo többször is összeesett, voltak jelek, szívbetegséget mégsem diagnosztizáltak nála.
Gyenesei István sportért felelős önkormányzati miniszter most nyilvános konferencia összehívását kezdeményezte, mert aggályosnak tartja, hogy ismét felerősödtek a sport és a sportorvoslás körüli negatív hangok. Ugyanakkor kiemelte, hogy miközben minden egyes sportoló elvesztése figyelmeztetés valamennyiünknek, nem szabad, hogy a haláleseteknek az legyen az üzenete, hogy a sport életveszélyes üzem.
origo.hu
Magyar Péter szakértője: igenis büdös szájúak a magyarok!
