Alkotmányos alapjogokat és nemzetközi egyezményeket sért, ha a minden gyermeknek alanyi jogon járó, nálunk családi pótléknak nevezett nevelési-oktatási támogatásból kizárják a gyerekek egy részét, vagy a család jövedelmi helyzete alapján differenciálják a juttatást – jelentette ki Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) elnöke a szociális tárcánál tervezett megszorítások kapcsán. Leszögezte: jelenleg a családi pótlék a gyerek közoktatási tanulói jogviszonyának megszűnéséig, de legkésőbb 23 éves korig jár. Az eddig ismertté vált megszorítójavaslat szerint azonban a jövőben csak a tanköteles kor lejártáig, vagyis 18 éves korig folyósítanák a juttatást, 15 éves kor felett pedig felfüggesztenék a pénz folyósítását, ha a gyerek nem jár iskolába. A tervek között szerepel az is, hogy a családi pótlékot bevonják az adóalapba, így a jobban kereső szülő gyermekének kevesebb pénz jár, mint a többieknek.
Keszei Sándor közölte, a nemzetközi egyezmény, amelyet a magyar kormány is aláírt, tiltja az oktatásban való megkülönböztetést.
Az érdekvédő szerint azzal, hogy 18 év felett akkor sem járna támogatás, ha a fiatal tanul, éppen azt érnék el, hogy még nagyobb lenne a leszakadt, munkaerőpiacon elhelyezkedni képtelen szakképzetlen réteg. Hangsúlyozta: tisztában van azzal, hogy az ország súlyos válsága miatt szükség van megszorításokra, ám az eddig felvázolt elképzelések jogsértők, szülő- és tanulóellenesek, amelyek diszkriminatívan nyirbálják meg a gyermekek után járó szociális juttatásokat. A szülők a rendszer gyökeres átalakításában látják a megoldást. Az MSZOE azt javasolja, hogy az egységes családi pótlékot szüntessék meg, és hozzanak létre helyette két támogatási formát: a nevelési és iskoláztatási támogatást és az egyéb családi juttatást. A nevelési-oktatási támogatás óvodáskortól a tanulói jogviszony megszűnéséig, de legkésőbb 23 éves korig járna. Ez minden gyermeket alanyi jogon illetne meg és összege is egyforma lenne, hiszen az oktatáshoz, iskoláztatáshoz kötődő támogatások között a jogrendszer szerint nem lehet különbséget tenni. A családi juttatás a gyermek születésétől a tanulmányok befejezéséig, de legkésőbb 26 éves korig járna. A családi juttatás a főiskolai, egyetemi hallgatókat is megilletné, hiszen ők is keresőképtelenek. Keszei Sándor egyébként egészen elképesztőnek tartja, hogy ma a felsőoktatásban tanuló diákok után egyetlen fillér családi pótlék sem jár. – A családi juttatás összegét már lehetne differenciálni az érintettek jövedelmi viszonya, illetve a gyermek szociális helyzete alapján, hiszen az – az oktatási támogatás elkülönítése után – már nem kapcsolódna az iskoláztatáshoz – fogalmazott az érdekvédő.
Mérgezés miatt meghalt egy pár Komárom-Esztergom vármegyében