– Meddig folytatja a Fidesz a „hátradőlök, s csak egy kávét kérek” politikát?
– Egyetlen percig sem dőltünk hátra az utóbbi években. 2006 ősze óta következetesen és a lehető leghatározottabban képviseltük azt az álláspontot, hogy hazugságra nem lehet politikát építeni. Nem megalkuvó kiállásunknak is köszönhetően mára egyre többek számára nyilvánvaló, hogy az ország válságáért a baloldalt terheli a felelősség. A színpadon zajló tragikomédiának azonban nem kívánunk részeseivé válni, annak az eredménye ugyanis akár végzetes is lehet, könnyen szociális katasztrófába torkollhat. Ehelyett egy világos jövőképre alapuló új irányt javasolunk az országnak.
– Nyilvánvaló viszont, hogy a szabad demokraták és a szocialisták azért tesznek meg mindent, hogy még egy évig fel tudják venni a fizetésüket. Az előre hozott választások szóbeli követelésén túl nem akar valamit tenni is a Fidesz?
– A közelgő európai parlamenti választás a lehető legjobb eszköz lehet céljaink elérésére. Medgyessy Pétert annak idején az EP-választás elvesztése miatt puccsolták meg. Gyurcsány Ferencnek már az eredményt sem kellett megvárnia, a választás előszelétől megbukott. Az európai parlamenti választás tehát elsodorhatja a Bajnai-kabinetet, amely szintén a hazugság és az immoralitás talajára épül. Egy olyan ember kíván megszorító intézkedéseket bevezetni, akinek óriási része van a mostani gazdasági kudarcban. Egy olyan emberről van szó, aki már volt válságmenedzser, hiszen a Hajdú-Bét válságát ő „kezelte”. Ismerjük az eredményt: a vállalat csődbe került, többen lettek öngyilkosok. Most az egész országban akar válságot menedzselni. Olyan intézkedéseket helyez kilátásba, amelyekhez már az elődjének sem volt mersze. Azt tudom mondani, hogy aki Gyurcsányt szerette, Bajnait imádni fogja. Mindenki más azonban joggal aggódhat. Ezért ez ellen a kormány ellen az első perctől kezdve a leghatározottabban fel fogunk lépni.
– Már hivatalosan is elkezdődött az EP-kampány az ajánlószelvények gyűjtésével. Kevés esély mutatkozik arra, hogy a következő hónapokban uniós témák is szóba kerüljenek a belpolitikai kérdések mellett…
– Elsősorban a belpolitikai témák lesznek hangsúlyosak, de ez a mai helyzetben így természetes, hiszen az emberek életéről kell szólnia minden kampánynak. Mi azonban azon leszünk, hogy az uniós vonatkozású kérdések is kézzelfoghatóbbá váljanak. A Brüsszelben megszülető döntések ugyanis a magyar polgárok mindennapjait is befolyásolják, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy kik és milyen mentalitással képviselik ott hazánkat. Minket kinti munkánkban nem a megfelelési kényszer vezet, nem az a célunk, hogy előre eltaláljuk, mit mond majd másnap az Európai Bizottság szóvivője. A mi célunk minden esetben a nemzeti érdekeink melletti kiállás. Ez a természetes, ha úgy tetszik, európai viselkedés az unióban, nem pedig a magyar kormány által oly sokszor gyakorolt minden áron való megfelelés.
– A Fidesz milyen üzeneteket fogalmaz meg a következő hetekben, s ki lesz a kampányarca?
– Rövid, olcsó de határozott kampányra készülünk. A jelenlegi válságos helyzetben szerintem megengedhetetlen, hogy a pártok súlyos százmilliókat szórjanak ki reklámkampányra. A többi pártnak is azt javasoltuk, hogy tekintettel a válságra, fogják vissza kampánykiadásaikat. Ami a kampányeszközöket illeti, nagy hangsúlyt fektetünk a személyes kontaktuson alapuló, az aktivisták utcai jelenlétére épülő kampányra. Azt vallom, hogy a legnagyobb ereje a kimondott szónak van. Az ország a csőd szélére jutott. Ezt a tényt ma már semmilyen csillogó-villogó kampány nem tudja elfedni. A felelősöket azonban világosan nevükön kell nevezni. Legfőbb üzenetünk az lesz, hogy elég a kudarcpolitikából, a hazugságokból, elég a félelemből és a bűnözésből, elég a kiszámíthatatlanságból. Be akarjuk bizonyítani, hogy mi, magyarok ennél többre vagyunk képesek. Az EP-választás már kormányt buktatott, mielőtt kiírták volna, és segít abban, hogy közelebb kerüljön a változás pillanata, amikor új irányba fordulhat az ország.
– Az ellenfelek a programot kérik számon a Fidesztől. Bár kétségtelen, hogy stratégiailag nem jó lépés idő előtt nyilvánosságra hozni a programot, annak megléte viszont az utolsó kormánypárti fegyvertényt, a programnélküliség vádját hatástalanítaná.
– Európai választási programunkat, amely a Fidesz Erős Magyarország című alapprogramjára épül, május elején mutatjuk be. A programalkotás részeként már öt szakmai konferencián vagyunk túl, s további kettő áll még előttünk. Beszéltünk már többek között az euróról, a mezőgazdaság helyzetéről, a követendő energiastratégiáról és az uniós támogatások kérdéséről. E munka eredményeként május elejére összeáll egy nagyon alapos európai parlamenti választási program. Magyarország többre képes – ez lesz a címe. Öt évvel ezelőtt egyébként csak a Fidesznek volt választási programja. Remélem, hogy most nem így lesz, és a többi párt is megtiszteli a választókat azzal, hogy leírja elképzeléseit.
– Hogyan értékeli ötéves uniós tagságunkat annak fényében, hogy az emberek döntő többsége életében nem sok javulást hozott? Arról nem is beszélve, hogy alig látott valaki egy eurócentnyi támogatást, holott az Új Magyarország fejlesztési terv részeként állítólag már 2193 milliárd forintot ítéltek oda különböző fejlesztésekre.
– Én is csalódottságot látok az uniós csatlakozással kapcsolatban. Elégedetlenséget, és sok esetben dühöt, amellyel nem is lehet vitatkozni. Mindaz, amit az uniós csatlakozástól reméltünk, jelentős részben hiú ábrándnak bizonyult. Tudnunk kell azonban, hogy a hiba a mi készülékünkben van. Elég, ha csak körbenézünk, és a szomszédainkra gondolunk. Rajtunk kívül mindenki profitálni tudott a csatlakozásból. Az a tény például, hogy Szlovákiában és Szlovéniában már euróval fizetnek, óriási stabilitást ad az említett országoknak. Nyilvánvaló kudarcunk felelőseit tehát nem Brüsszelben, hanem Budapesten kell keresnünk. A kormány képtelennek bizonyult nemzeti érdekeink hatékony képviseletére. Az uniós csatlakozás nem önmagáért való cél, pusztán eszköz az ország boldogulásához. A mostani hatalom kezében azonban ez az eszköz többet árt, mint amennyit használ. Így állhatott elő az a helyzet, hogy nem egy esetben Brüsszel mentette meg Magyarországot a még szerencsétlenebb lépésektől.
– Ez igaz, de Európa kisebbségeinek önrendelkezési vagy autonómiatörekvéseinél még egy nemzeti érdekeket képviselő kormány sem számíthatna az unió segítségére. Amint az egységes európai energiapolitika is kudarcba fulladt az erősebb lobbiérdekek miatt.
– Brüsszel soha nem fogja megoldani a problémáinkat helyettünk. Ami a kisebbségi jogokat illeti, valóban óriási ellenállásba ütközünk Brüsszelben. Ennek ellenére az Európai Parlamentben Gál Kinga képviselőtársamnak sikerült keresztülvinnie azt, hogy az alapjogi ügynökség foglalkozzon a nemzeti kisebbségek problémáival is. Ez valódi áttörés, és ha lesz egy olyan kormányunk, amelyik kiáll a nemzeti érdekekért, e téren is nagyobb eredményekre számíthatunk. Most fél karral küzdünk, ha úgy tetszik, de ezzel is sikerült látványos eredményeket elérni. Az energiapolitika azonban megint csak arra példa, hogy Magyarország nem képviselte világosan saját érdekét. A kormány egyik nap Washingtonban a Nabuccót támogatta, másnap Moszkvában a Déli Áramlatot, aztán pedig Brüsszelben azt mondták, nekünk mindegyik jó. Ennek a politikának az lett az eredménye, hogy végül minden partnerünknél eljátszottuk a hitelünket.
– A túlprivatizált nemzeti olajtársaságunknál bekövetkezett, ami várható volt. Az államnak már nincs kellő ráhatása a tulajdonosi szerkezetet érintő mozgásokra, nem tudta megvédeni a Molt attól, hogy egy zavaros hátterű orosz cég jelentős érdekeltséget szerezzen. Mindez egy uniós tagállam pénzintézetének közreműködésével történt. Hogyan fordulhat elő ilyen az EU-ban?
– Ami történt, az felháborító. Természetesen azonnal felmerül a kérdés, hogy milyen szerepet játszott az ügyben a magyar kormány. Ilyen üzleteket ugyanis nem szoktak az érintett kabinetek tudta nélkül megkötni. Véleményem szerint ha a kormány mégsem tudott az ügyletről, akkor alkalmatlan, ám ha tudott róla, és támogatta azt, akkor felelőtlen. Az ügylet egyébként a formálódó közös európai energiapolitika két alapelvét is sérti, hiszen nem átlátható, és nem a kölcsönösségen alapszik. Ezért az ügyben már tiltakoztam a parlament plenáris ülésén, és vizsgálatot kérve kérdéssel fordultam az illetékes európai biztoshoz is. Magyarország az energia szempontjából már ma is az unió egyik legkiszolgáltatottabb tagja, ezt a helyzetet pedig csak tovább rontja az, ami történt.
– A kormányváltás után mit kezdenének az ilyen és ehhez hasonló ügyletekkel?
– Mindenekelőtt meg kell ismernünk a szerződéskötés valós körülményeit. Nemcsak ebben az ügyben merült fel ugyanis az a gyanúnk, hogy a kormány fontos információkat hallgat el. Nem ismerjük többek között a Déli Áramlat gázvezetékről szóló döntés körülményeit sem. Csak az átláthatóság megteremtésével tehetjük meg a megfelelő lépéseket. Ez akár egyes szerződések felülvizsgálatát is jelentheti.
origo.hu
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter mellett? - 6/2: Kulja András
