Élénk nemzetközi sajtóvisszhang

Gyurcsány Ferenc bejelentésének külföldi sajtóvisszhangjából tárgyilagosságával kiemelkedik a százmilliókat elérő Al-Dzsazíra pánarab televízió angol nyelvű adása és a The New York Times berlini beszámolója is. A katari adó szó szerint idéz a kormányfő szavaiból, és hozzáteszi: az adóemelések és a költségvetési kiadások a miniszterelnök támogatásának gyors csökkenéséhez vezetett. Krekó Péter, a budapesti Political Capital vezető elemzője elmondta, hogy a piacok úgy értékelik majd Gyurcsány ajánlatát, mint amely az ország stabilitását növelheti.
A vezető amerikai lap ugyancsak Gyurcsány szavait ismerteti, és idézi Mráz Sámuel Ágostont, a Nézőpont Intézet igazgatóját, aki szerint a miniszterelnök ajánlatának eredménye minden bizonnyal olyan, politikailag gyenge vezető lesz, akinek hivatala alig tart egy éven át, de Mráz nem zárta ki a lehetőséget, hogy Gyurcsány végül is hivatalában marad.
A francia AFP hírügynökség budapesti tudósításában ugyanakkor romantikus színekkel ecseteli Gyurcsány Ferencet, aki „a reformok miniszterelnökeként” szeretett volna a történelemkönyvbe vonulni. A beszámolóból megtudhatjuk, hogy az elegáns, vékony keretes szemüveget viselő Gyurcsány megjelenése Bill Gates-ére emlékeztet. A miniszterelnök azonkívül energikus is. Számos reformot vezetett be, amelyek egyszerre voltak szükségesek és népszerűtlenek. Újraválasztását annak köszönhette, hogy „a magyar gazdaság helyzetének súlyosságáról hallgatott”. Úgy gazdagodott meg, hogy hasznot húzott „az átmenetből”.
Az amerikai Dow Jones médiacsoport – a The Wall Street Journal kiadója – budapesti jelentésében arra fekteti a hangsúlyt, hogy Gyurcsány „lemondási” ajánlata váratlan volt, arra a mélyülő gazdasági bajok és az MSZP soraiban tapasztalható növekvő megosztottság közepette került sor. Októberben az ország arra a csúnya meglepetésre ébredt, hogy nem tudta értékesíteni kötvényeit hiánya finanszírozására, és ezért 25 milliárd dolláros hitelt kellett felvennie – emlékeztetett a Dow Jones.
Az osztrák közszolgálati adó arra hívta fel a figyelmet, hogy Gyurcsány lépése nem volt annyira váratlan, hiszen zuhanórepülésben csökkent népszerűsége, és ő ma messze a legnépszerűtlenebb magyar politikus.
A Handelsblatt, a vezető német üzleti lap hangsúlyozza: Gyurcsány azt akarja elérni, hogy a kormányrudat egy kevésbé „ellentmondásos” jelölt vegye át. Orbán Viktor ugyanakkor nem akar a szocialistákkal nagykoalícióra lépni. Magyarországon rohamosan nő a munkanélküliség, nő a vállalati csődök száma – írja a lap, amely szerint Gyurcsány visszalépésével súlyosbodni fog a gazdasági válság.
A vezető osztrák lap, a Die Presse azt emeli ki, hogy „a jobboldali konzervatív ellenzék” új választásokat akar, és említi Vona Gábort, a Jobbik elnökét, aki levélben fordult Orbán Viktorhoz, a Fidesz elnökéhez azzal, hogy Gyurcsány ajánlata „történelmi esélyt” nyújt, amit nem szabad kihagyni.
A torinói La Stampa szerint Gyurcsány Ferenc „a limuzinos szocializmust” képviselte, a Berliner Morgenpost pedig Magyarországot főcímében válságterületté nyilvánította.