Készítettem egy statisztikát, amely szerint a csatlakozás óta eltelt majd öt évben ön szerepelt a legtöbbet a Magyar Nemzet brüszszeli tudósításaiban, majd Gál Kinga és közvetlenül utána Becsey Zsolt. Mi az oka annak, hogy ő már nem jöhet vissza az Európai Parlamentbe képviselőként?
– A magyar néppárti delegáció vezetőjeként benne vagyok abban a bizottságban, amelyik jelölte a képviselőket. Én azt kértem a párt vezetőjétől is, hogy a mostani csapatból minél több képviselő kerülhessen fel az új listára. Mind a 12 embert jó szívvel ajánlottam. Becsey Zsolt kiváló munkát végzett, és nagyon sajnálom, hogy nem került fel a listára. De sok minden változott, és nem mehetünk neki a választásoknak ugyanazzal a listával, amivel öt évvel korábban. Arra most rákerültek még olyan politikusok, mint Kósa Ádám, aki a Siketnémák Országos Szövetségének vezetője, Áder János, aki a Fidesz elmúlt húsz évében kiválóan bizonyított, és Deutsch Tamás, aki szintén veterán politikusnak tekinthető.
– Tehát nem azért nem került fel Becsey képviselő az új listára, mert túlzottan kritikus volt az EU-val szemben?
– Ez fontos kérdés. Csakhogy: mindaz, ami a fideszes képviselők részéről az elmúlt öt évben elhangzott, az mind csapatmunka eredménye. Ezzel nemcsak a magyar szocialistákat előztük meg – ami nem volt nehéz, mert kilencen kilenc felé húztak –, hanem az Európai Parlamentben (EP) is egyedülálló egységes fellépést tudtunk megjeleníteni. Amikor például Gál Kinga megszólalt a kolozsvári egyetem vagy a vízágyúk, Becsey Zsolt a vajdasági magyarok ügyében, vagy én mondjuk ugyan ezt tettem az unió demokratizálása miatt, akkor ez kollektív álláspontot jelenít meg. Ha a nyilvánosság Becsey Zsoltot keménynek találja, akkor ez azt jelenti, hogy – noha stílusban eltérő módon – egy közös irányt képviseltünk. Mint ahogyan lapjukban nyilvánosságot kapott, hogy Becsey milyen keményen megtámadta Joaquín Almunia pénzügyi biztost, ez közös politikánk volt. A zárt ajtók mögött ugyanezt mondtam el José Manuel Barroso bizottsági elnöknek. Vagyis azt: a magyar gazdaság mélyrepülésébe besegített az Európai Bizottság (EB) azzal, hogy 2006-ban „elvtársi” telefonok hatására elnézte, hogy Magyarország a statisztikai adatszolgáltatásának nem tesz mindenben eleget.
– Almunia hivatala januárban közzétett egy értékelést a tagországok gazdasági-pénzügyi helyzetéről, amelyben úgy ítélték meg, hogy a magyar gazdaság az idén csak 1,6 százalékkal szűkül, amire azt mondhatnánk, bárcsak úgy lenne. Ez is afféle – vagy fogalmazzunk csúnyábban –, a megszokott Gyurcsány- barát zaj az uniós biztostól?
– Nem látok bele, hogy ezek a rejtélyes telefonbeszélgetések milyen módon folynak. De az őszödi beszédből tudjuk, hogy 2006 januárjában Gyurcsány Ferenc folytatott elvtársi beszélgetéseket a spanyol szocialista Almuniával. Azt is mondhatnám, hogy lelepleződött. Mármint a biztos, előttünk. Ugyanis a parlamentben a feladatunk az Európai Bizottság ellenőrzése. Igen komoly vitát folytattam ebben az ügyben Barrosóval, akinek elmondtam, amennyiben az EB nem alkalmaz egységes mércét, és nem követeli meg legalább a saját magára kötelező jogszabályok betartását az unió részéről – anélkül természetesen, hogy az unió átvenné a magyar gazdaság irányításáért való felelősséget, mert nem a KGST-ben vagyunk –, saját tekintélyét ássa alá. Az Almuniához befutó elvtársi telefonok hatására történt engedékenység hozzájárult mind a 2006-os választások eredményének alakulásához, mind pedig ahhoz, hogy ma Magyarország milyen súlyos gazdasági helyzetben van.
Morális iránytű
– A Népszabadság január végén azt írta, hogy Brüsszelnek van egy korszakos bűne a Fidesszel szemben. Megtehette volna, hogy 2006 tavaszán, még a választások előtt kicsikarja a takarékossági program nyilvánosságra hozatalát Gyurcsányéktól, de nem tette, mert Brüsszel nem akarta, hogy Orbán Viktor nyerjen. Osztja ezt a véleményt?
– Ez egy népmesei megközelítése az Európai Uniónak. Azt hiszik, hogy az EU egységes akaratot fejez ki, holott a valóságban itt különböző politikai erők, különböző politikai tényezők szakadatlan, de szabályszerű küzdelme folyik az érdekek kőkemény ütköztetése mellett. Azt nem lehet mondani, hogy Brüsszel ezt vagy azt akarja. Gyakran az, ami megjelenik, az Európai Tanácsban részt vevő tagországok álláspontja. Az unió sokkal inkább a saját szabályait szegte meg, amikor nem követelte Magyarországtól a megfelelő statisztikai adatszolgáltatást. Hogy ebben a szocialista biztosok ideológiai rokonszenvének volt-e szerepe, azt döntse el a nagyközönség. De az én kötelességem az ellen küzdeni, hogy az EB ne alkalmazzon eltérő mércét.
– Semjén Zsolt lapunknak január 21-én megjelent interjújában azt mondta, hogy az EU „bűnben él”. Igazat ad neki?
– Ez ugyanolyan népmesei megközelítés. Semjén Zsolt itt arra utalt, hogy a kereszténység miért nem került be az európai alkotmányba. Nos, azért, mert erről is politikai küzdelem folyik. Magyarországon sokan szeretnénk az uniót egyfajta morális iránytűnek tekinteni. De ez egy politikai szervezet, amelyben – a konkrét esetben – a sok lúd disznót győz elve érvényesült. Ugyanis a balosok és a liberálisok összességükben többségben vannak, annak ellenére, hogy a néppárti, a mi frakciónk a legnagyobb az EP-ben.
– Miért érzik sokan úgy, hogy az uniós csatlakozás Magyarországnak nem használt?
– Mert gyenge kormányunk van, amelyik az előnyöket nem tudta kihasználni. Egy erős kormány az unión belül is tudja érvényesíteni érdekeit. Egyetlen példa: a lengyel parasztok voltak a legeuroszkeptikusabb választói réteg Európában, és a csatlakozás után megfordították a véleményüket. Ők ugyanis megkapták a nemzeti kiegészítést. Magyarországon a kormány rossz gazdaságpolitikája miatt nem tudta teljesíteni azt a vállalását, hogy kifizeti a nemzeti hozzájárulását a földalapú támogatásokhoz. Annak idején Kovács László még külügyminiszterként letette a nagyesküt, hogy ezt ki fogják fizetni. De ha uniós jogszabályokkal kellett sanyargatni saját polgárait, akkor ez a kormány élen járt és jár Európában. Egy stratégia nélküli, szolgalelkű kormányt látunk tehát magunk előtt Magyarországon.
– Miként ítéli meg azt, hogy az Európai Bizottság úgy döntött, a budapesti székhellyel létesült Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) irányító testületében az Európai Parlament oly sok tagjának kifogása ellenére az SZDSZ-es Magyar Bálint is helyet foglaljon, noha a kiírás szerint erre a posztra egy aktív politikus nem volt jelölhető?
– Mi annak idején tiltakoztunk, és az Európai Bizottságban is nagy vita folyt erről. Én ezt helytelennek tartom, főleg azért, mert az ügy Magyarországra vet egyfajta despotikus, banánköztársaság-szerű fényt. A végén ott ül Magyar Bálint, aki jól tudja, hogy politikai tevékenysége igazgatótanácsi posztjával összeférhetetlen, de nem mond le parlamenti képviselőségéről sem, politikai nyilatkozatok garmadát teszi, noha pontosan tudja, az unióban azt várták volna el tőle, hogy politikai énjét megszünteti.
Kettős mérce
– Nem gondolja, hogy ez az ügy az unióra is rossz fényt vet?
– De igen. Az EU-ban abból indulnak ki, hogy ilyen udvariatlanságot senki nem követne el. Csakhogy van egy ilyen kivételes ország.
– Hogyan ítéli meg azt, hogy Vladimír Spidla esélyegyenlőségi biztos súlyos aggodalmát fejezte ki, amiért – az ő megfogalmazásában – Magyarországon a roma közösség tagjait szervezett, erőszakos támadások érik? Értsd persze, a nem roma magyarok részéről. Lapunk kérésére pedig nem tudott erre bizonyítékot szolgáltatni.
– Itt is a kettős mérce működik, valamint ideológiai harc. Párttársai vagy a vele egy hullámhosszon lévő politikustársai téves információval látták el, és ezek alapján téves politikai kijelentést tett. Az EP-ben is rasszista hírbe keverte Magyarországot egy képviselőnő egy olyan ügy kapcsán, amelyről néhány hét múlva kiderült, hogy semmiféle rasszista indíték nem volt a bűncselekmény elkövetésekor. A cáfolatról persze már nem tartanak napirend előtti hozzászólást.
– Amikor megkérdeztük José Manuel Barrosót, az EB elnökét arról, hogy Spidla biztos miként adhatott ki egy ilyen, egy egész népet vádló nyilatkozatot, az elnök hivatala rátett egy lapáttal, s azt válaszolta, hogy az EB minden tagja támogatja Spidlát, és hogy a biztos hasonlóan lép fel „bárhol, bármikor is” történjék hasonló rasszista erőszak. Spidla úr most, amikor a Vajdaságban magyar fiatalokat vernek magyarságukért, miért hallgat?
– Ezt tőle kellene megkérdezni, de az teljesen egyértelmű, hogy itt, az Európai Unióban is egyfajta politikai harc folyik. Ennek része vagyunk mi is, akik azért küzdünk, hogy az ilyen ideológiai támadásokat kigyomláljuk az EU működéséből. Éppen azért, mert azt a fajta unióellenességet erősíti, amiről az imént már beszéltünk. Elfogadhatatlan, hogy Brüsszel más mércét alkalmazzon a vajdasági magyarverésekre, mint például a cigánysággal szembeni nem létező ügyekre. Tehát ha egy európai biztos a saját tekintélyét azzal rombolja, hogy hazugságot terjeszt az országról, akkor azzal az Európai Unió tekintélyét rombolja. Erről több alkalommal hosszú beszélgetést folytattam az Európai Bizottság tagjaival. Az, hogy egységes mércét alkalmaznak-e; hogy milyen módon járnak el ügyekben, az az Európai Unió megítélését befolyásolja.
– 2006. október 23-án a magyar rendőrség azonosítatlan tagjai emberek szemét lőtték ki azért, mert demokratikus jogaikat gyakorolták. Ez a tény elhangzott az Európai Parlament plenáris ülésén? Szó szerint, ismétlem, szó szerint szemek kilövéséről beszélek.
– Szerintem igen. Az emberi jogok súlyos megsértéséről, az emberek fizikai bántalmazásáról beszéltünk…
Stratégiai kapcsolat
– Kifejezetten a szemek kilövését kérdeztem, amit a magyarországi balliberális jogvédők előszeretettel hallgatnak el. Ez ugyanis kézzelfoghatóan érteti meg a nyilvánossággal azt, hogy mi történik a mai Magyarországon.
– Ezt most konkrétan nem tudnám megmondani. Egyébként az itteni szocialisták támadásának heves tüzében minden alkalommal, a parlamentben létező minden eszközt, lehetőséget kihasználtunk arra, hogy hangot adjunk elítélő véleményünknek.
– Egy ideje már Gyárfás Judit dönt a Külügyminisztériumban arról, hogy ki – például mely médium – kap uniós támogatást. Ez 1990 óta megszakítás nélkül így van. Ha a Fidesz megnyeri a választásokat, továbbra is ő oszt pénzt?
– Még ha nagy befolyása is lehet, de azért nem csak egy ember döntésén múlik, ki kap uniós támogatást. Ezzel a mechanizmussal a magyar szocialisták meglehetősen visszaéltek. Láthattuk, hogy e döntéshozatali kereteket politikai káderekkel töltötték fel, és ennek eredményeképpen nem véletlen, hogy e támogatások jelentősen balra húznak…
– Akkor úgy fogalmazok, e döntési mechanizmusban az emblematikus Gyárfás Judit benne marad?
– Nyilván a személyi döntéseket nem én hozom majd meg, de hogy ennek az egész rendszernek az átalakítását el kell végezni, arról otthoni politikusok már gondolkodnak. Nekünk az Európai Parlamentben az a dolgunk, hogy minél szélesebb körben biztosítsuk az uniós pénzek elosztásának azt a mechanizmusát, hogy e támogatások oda jussanak, ahová kell.
– 2010 januárjától másfél évig három ország irányítja majd az uniót úgy, hogy a magyar elnökség 2011 januárjától indul. A Külügyminisztérium a maga részéről már feltöltötte az általa kiválasztott emberekkel a munkát végző gárdát. A Fidesz jó időben gondolt arra, hogy toborozzon megfelelően képzett fiatalokat, hogy bekerüljenek e népes szakembergárdába?
– Körülbelül egy évvel ezelőtt indítottuk be azt a programot, amely az elnökségre való felkészülést kezdi. Ennek az itteni felelőse Schöpflin György, az otthoni pedig Navracsics Tibor. Elindult egy képzés több ezer ember bevonásával, amely kifejezetten a 2011-es elnökségre készíti fel az embereket az európai uniós elnökség tekintetében. Tehát van egy részletes programunk, amelyet kidolgoztunk a 2011-es elnökségre, illetőleg e mögött van már egy esztendeje folyó felkészülési terv, amelyben itteni képviselők is részt vesznek.
– Testvérpártjaik közül vélhetően a német kereszténydemokrata pártok állnak önökhöz a legközelebb. Egyetértenek Merkel kancellár azon erőteljes törekvésével, hogy különlegesen jók legyenek az EU–orosz kapcsolatok?
– Ez ellen nincs semmi kifogásunk, az viszont nem elfogadható, hogy ez az európai érdekekkel szembe menjen. Bármely nagy uniós országnak az EU irányában a felelőssége elsősorban a közös fellépés. Mi bíráltuk már az Északi Áramlat gázvezetékkel kapcsolatos német magatartást. Megküzdöttünk a Nabuccóval szembeni berlini ellenállással. Igyekeztünk Németországot felvilágosítani, hogy milyen kötelezettségei vannak; hogy Magyarország milyen függő helyzetben van az energiaellátás szempontjából, és azzal kapcsolatban is, hogy az EU-nak egységesen kell fellépnie Oroszországgal szemben Moszkva nemegyszer üzleti formába csomagolt hatalmi törekvéseivel szemben. Amikor Orbán Viktor nemrégiben találkozott Merkel kancellár asszonnyal, e kérdések is napirenden voltak.
– Mi lehet az oka annak, hogy April Foley amerikai nagykövet aszszony a budapesti Amerikai Kereskedelmi Kamarában tartott búcsúbeszédében ismét nem önöket, hanem egyértelműen a szocialistákat támogatta, amikor újra beavatkozva magyar belügyekbe azt mondta – szembe menve Obama elnök válságkezelő politikájával is –, bárkit támogatnak Gyurcsány miniszterelnök utódjaként, aki a kiadásokat megnyirbálja. Ez a hála azért, hogy önök szinte mindenben támogatták a volt republikánus Bush-kormány politikáját?
– A Fidesz transzatlanti értelemben elkötelezett párt. Meggyőződésünk, hogy stratégiai jelentőségű az a kapcsolat, amelyet az Egyesült Államokkal tartunk fenn. Nem igaz viszont az, hogy együtt mozgunk az Egyesült Államokkal és álláspontunkat hozzájuk képest alakítjuk ki. Az emberi jogok területén sohasem alkalmazunk kettős mércét. Függetlenül attól, hogy azokat Iránban, Szaúd-Arábiában vagy Oroszországban sértik meg.
origo.hu
Luxusszállodában pihente ki a Hősök terei tüntetés fáradalmait Magyar Péter
