Két év ostromlás után végre színt vallott Hiller István oktatási miniszter a PPP-beruházások miatt súlyosan eladósodott egyetemek havi törlesztőrészleteinek (hivatalosan bérleti díjainak) ügyében. A Fidesz írásbeli kérdésére Hiller elküldte azt a táblázatot, amelyből kiderül: az iskoláknak havonta mennyit kell fizetniük épületeikért. Az összesítés rámutat arra is, hogy a gazdasági válság drámaian megnövelte az iskolák által fizetendő összeget. Van olyan intézmény, amelynek idén februárban több mint harminc százalékkal kell többet fizetnie, mint egy évvel korábban. Az adatok bizonyítják, hogy a Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter által felügyelt, sok esetben az iskolákra erőltetett beruházási szerződések szinte minden intézmény esetében más feltételeket tartalmaztak, ami ahhoz vezetett, hogy az intézmények két részre osztódtak: a kedvezőtlen feltételekkel szerződött iskolák egy része szinte elviselhetetlenül eladósodott, míg a tárgyalásoknál jobb pozícióban lévők adósságnövekedése még elviselhető.
A Szent István Egyetem került a legrosszabb helyzetbe: szarvasi kollégiumának felújításáért 33 százalékkal, békéscsabai diákotthon-rekonstrukciójáért 31 százalékkal kellett többet fizetnie februárban, mint egy évvel korábban. Megdöbbentően rossz helyzetben van a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is: havi törlesztőrészletük a tavalyi 32 millió forintról 42 millióra nőtt.
A teher óriási, amit tovább súlyosbít, hogy az oktatási tárca néhány hete a gazdasági válságra hivatkozva zárolta az iskolák vagyonának egy részét, közel hárommilliárd forintot. A törlesztőrészletek növekedése éves szinten várhatóan újabb másfél milliárd forintot vesz el az iskoláktól, amit szinte lehetetlen kigazdálkodni. A rektorok kérlelik Hiller Istvánt, hogy a kormány is vállaljon részt a részletek növekményéből, ám a tárca egyelőre nem lép az ügyben.
Hiller a Fidesznek írt levelében arra hivatkozik, hogy a PPP-s szerződésekben az induló bérleti díj legfeljebb 50 százalékának kifizetését vállalta az állam, az évek során rárakodó többletről nincs szó, ráadásul a hozzájárulás mértékét előre rögzítették a költségvetésben. Utolsó mondatában ugyanakkor a miniszter reményt adott az intézményeknek. Azt írta: a tárca szükség szerint korrekciót fog végrehajtani például úgy, hogy a minisztérium valóban a terhek ötven százalékát fedezze.
– Februárban mintegy százmillió forinttal kellett többet fizetniük az iskoláknak, mint egy évvel korábban, a helyzet azonban sajnos még ennél is súlyosabb lehet, hiszen a forint az euróhoz képest azóta tovább gyengült. Éves szinten több mint 1,2 milliárd forintos mínuszt jelent ez az iskoláknak, a költségvetési zárolással együtt pedig négymilliárd forint hiányzik – jelentette ki lapunknak Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője. Hozzátette: a problémát a kormány okozta, ezért a megoldáshoz is a kormánynak kell segédkezet nyújtania. Újra kell gondolni a zárolást, és megoldást kell találni a PPP-s beruházások finanszírozására. Az egyetemek csak a hallgatókon tudnának spórolni, így meg kellene ragadniuk a segítségre tett halvány miniszteri ígéretet.
Rudas Imre, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke is megerősítette, hogy a februári adatoknál súlyosabb a helyzet, a növekmény havi átlaga magasabb lesz a táblázatban szereplő számoknál. Hangsúlyozta: bár már két héttel ezelőtt kérték az oktatási tárcát, hogy mielőbb segítse ki őket, eddig csak szóbeli ígéretet kaptak, érdemi lépés azonban nem történt az ügyben. Rudas attól tart, hogy bár Hiller István szívesen segítene, ám a válság miatt a kormány megköti a kezét. Hozzátette: a bizonytalan helyzet miatt még azt sem lehet kizárni, hogy segítség helyett újabb elvonások várnak az egyetemekre, és pénzük még nagyobb része kerül zár alá.
Emlékezetes: a PPP-konstrukciós beruházásokat még Magyar Bálint korábbi szabad demokrata oktatási miniszter erőltette rá az intézményekre. A program részeként magánbefektetők építettek, illetve újítottak fel egyetemi épületeket és kollégiumokat, amiért az iskolák húsz éven keresztül törlesztenek a beruházónak. Ez még a banki hitelnél is sokkal rosszabb, hiszen a magánbefektetők a legtöbb esetben maguk is kölcsönből finanszírozták az építkezést, így a kamatos hitelre még ők is rárakják a hasznukat. A futamidő lejárta után ráadásul még mindig nem kerül az egyetemek birtokába az épület, azt meg is kell vásárolniuk a vállalkozótól. Már a forintválság előtt is úgy számoltak, hogy két évtized alatt a beruházási költség háromszorosát fizeti ki az egyetem a befektetőnek, az árfolyamromlás pedig még ennél is sokkal rosszabb helyzetet teremt.
origo.hu
Orbán Viktor: Három év alatt közel 40 százalékos minimálbér-emelés
