Érettségiügyben megszegte a szavát Hiller

Bár a szakemberek és a tudósok már több mint egy éve követelik a természettudományos érettségi kötelezővé tételét, mert szerintük csak ez vezetheti ki a szférát a súlyos válságból, Hiller István oktatási miniszter elvetette a javaslatot. A korábbi ígéretekkel ellentétben egyetlen reáltárgyból sem lesz kötelező a matúra – tudta meg lapunk.

Hiller István oktatási miniszter a szakma nyomása ellenére sem hajlandó kötelezővé tenni a reálérettségit – értesült lapunk. Az időhúzás hosszú távon súlyos kutatói szakemberhiányhoz vezethet.
Az idei felsőoktatási felvételi jelentkezési statisztikák bizonyítják: tovább tart a természettudományos képzés mélyrepülése. A múlt héten nyilvánosságra hozott adatok szerint elképesztően kevesen jelentkeztek természettudományos képzésre. Míg az állam 4200 természettudományos szakember képzésének költségét vállalná magára, addig első helyen csupán 3395 fiatal adta be jelentkezését a területre, vagyis kevesebben felvételiznek természettudományos képzésre, mint ahány ingyenes férőhely van. A szakemberek ráadásul arra panaszkodnak, hogy a felvettek jó részének erősen hiányos a felkészültsége.
Hiller István évek óta tud a problémáról, hiszen az egyetemeket vezető rektorok és tudósok hosszú ideje kongatják a vészharangot, és követelik, hogy a miniszter tegye kötelezővé a természettudományos érettségit.
– Az oktatási tárca megvizsgálta a helyzetet, és arra jutott, hogy indokolatlan a természettudományos érettségi kötelezővé tétele, annak bevezetése esetén ugyanis nem nőne számottevően a terület népszerűsége – közölte Bakonyi László, az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz tartozó Oktatási Hivatal elnöke. Leszögezte: a tavaly kiadott érettségi bizonyítványok 54 százalékában szerepelt természettudományos tárgy, ha pedig az informatikát és ideszámítjuk, akkor a bizonyítványt szerzők nyolcvan százaléka érettségizett reáltárgyból. Szerinte a tárca igenis dolgozik a terület megmentésén: tárgyalásokat kezdenek az iskolákkal, hogy követeljék meg az emelt szintű reálérettségit a természettudományos szakokon a felvételizőktől. Ugyanakkor megerősítette: a tárca jogszabályban nem teszi felvételi követelménnyé az emelt szintű vizsgát.
Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője leszögezte: a természettudományos képzés súlyos bajban van, amit csak a teljes képzés megreformálásával lehetne kezelni.
A természettudományos érettségi kötelezővé tételét Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke kérte először az oktatási minisztertől. Hiller tavaly tavasszal még támogatásáról biztosította a kezdeményezést.
– Vajúdtak a hegyek, és egeret szültek – kommentálta Pálinkás azt, hogy Hiller döntése értemében a kötelező vizsga helyett csak egy apró változtatás lesz a felvételi pontszámban. Leszögezte: az egy reáltárgy beszámítása jó döntés, ám önmagában édeskevés a probléma megoldásához.
Hangsúlyozta: az OKM-nek nincsenek szakmai érvei. A tárca a nagy tekintélyű szakemberek, az egyetemeket vezető rektorok, a természettudományi karok élén álló dékánok helyett arra a néhány, az évtizedek óta az Országos Köznevelési Tanácsban ülő, magukat szakembereknek nevező illetőre hallgatott, akiknek semmilyen tapasztalatuk nincs a gyakorlati oktatásról.
Emlékezetes: Pálinkás nem egyedül küzdött az érettségi vizsga kötelezővé tételéért. Szinte a teljes magyar tudományos és üzleti élet felsorakozott mellette. Néhány hónapja a tudományos élet szereplői közös állásfoglalással fordultak az oktatási miniszterhez, amelyben sürgős intézkedéseket kértek a szféra válságának kezelésére.