Hiába várják az ügyfeleket a vízműcégek

Csak arra jók a végrehajthatatlan törvények, hogy a hatóságoknak legyen indokuk a bírságolásra. Ilyen végrehajthatatlan paszszusokat tartalmaz az ősszel módosított fogyasztóvédelmi törvény is – állítja Ányos József, a Magyar Víziközmű-szövetség (Mavíz) elnöke. A jogszabály ugyanis számtalan észszerű módosítás mellett előírja valamennyi közszolgáltatónak, hogy a hét egy napján reggel 8-tól 20 óráig tartsa nyitva ügyfélszolgálatát, illetve biztosítsa a telefonos ügyintézés lehetőségét is. Ez utóbbi esetében rögzíteni kell a telefonbeszélgetéseket, és öt évig meg is kell őrizni a felvételeket. Mindezzel nincs is baj elméletben, hiszen a fogyasztók érdekeit szolgálja a meghosszabbított nyitva tartás és a többi rendelkezés – mondja a vízművek érdekképviseletének vezetője. Ugyanakkor a törvényalkotó nem vett figyelembe néhány fontos szempontot, és Ányos József tudomása szerint nem készített igényfelmérést és hatástanulmányt sem a kérdésben.
A legfontosabb, hogy a szabály az összes közszolgálatóra vonatkozik. Magyarországon a rendszerváltást követően úgy alakult, hogy több mint 300 vízműcég működik. Ezek között vannak több millió fogyasztót ellátó társaságok és vannak egy-két apró falucskát kiszolgálók. Ez utóbbiaknak ugyanannyiba kerül megfelelni a törvénynek: évenként mintegy 10 millió forintba – állítja a Mavíz elnöke. Ányos József számításai szerint a telefonos ügyfélszolgálat működtetése egy egyszeri, 3-8 millió forintos informatikai beruházást feltételez. A hosszított ügyfélszolgálati nyitva tartás évi 624 munkaóratöbbletet jelent legkevesebb három munkatárs (ügyfélszolgálatos, pénztáros, biztonsági őr) számára, ami éves szinten 10-12 millió forint többletköltséget okoz. Az így összeadódó mintegy 20 milliós többletköltséget szükségszerűen be kell építeni a víz- és csatornadíjakba, ami egy három-négyezer lakost kiszolgáló vízműnél akár 3-4 százalékos díjemelkedést is okozhat. Még ezzel együtt is elfogadható lenne az áldozat – vélekedik Ányos József –, ha volna rá lakossági igény. Csakhogy az elmúlt fél év tapasztalatai tükrében kijelenthető, hogy a hosszított nyitva tartás idején, 16–20 óráig csak a legritkább esetben esik be egy-egy ügyfél. A szakmai szövetség elnöke szerint felesleges a fogyasztókkal megfizettetni egy olyan szolgáltatást, amire valójában nincs igény, főleg, hogy a vízműveknél egyébként is 24 órás ügyeleti szolgálat van, ahol az üzemzavart bármikor be lehet jelenteni.
Más a véleménye az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szóvivőjének, Szép Gábornak. Szerinte igenis elvárható minden közszolgáltatótól, hogy legalább a hét egy napján működtesse hosszított nyitva tartásban az ügyfélszolgálatát, ezzel is igazodva az emberek munkaidejéhez. Ha a vízműcégeknél valóban nem jelentkezett tényleges forgalom a késő délutáni időszakban, annak vélhetőleg az lehet az oka, hogy a cégek nem reklámozták eléggé az új lehetőséget, ezért a fogyasztók nem értesültek róla – tette hozzá a fogyasztóvédő.
Szerettük volna megtudni a Szociális és Munkaügyi Minisztérium illetékesétől, hogy valóban elmaradt-e a vízműcégek képviseletével történő egyeztetés a törvény előkészítésekor. Kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.