Legalább 15 éve működnek idehaza úgynevezett fogyasztói csoportok szervezésével foglalkozó cégek. Eleinte számosan voltak és bűnben fogantak. Legalábbis a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) zsinórban bírságolta őket. Fogyasztói panaszok nyomán a PSZÁF 2006-ban jogosulatlan pénzügyi tevékenységet bizonyított több cégre is (Hungary Home Kft., Carion Zrt., Poligruppo Hungária Zrt., Common Based Kft., Euro Credit Consulting Kft., Mód Ingatlanrendszer Kft.). Azt követően, hogy 2005-ben a GVH-nál pellengérre került a Promo Indra, a Poligruppo, a Common Based és az Euro Credit Consulting. Eme társaságok többsége végül felhagyott e tevékenységgel, kivéve az Euro Creditet, amely Euro Correct Consulting (ECC) néven még mindig toborozza újabb kuncsaftjait. A lemorzsolódott cégek már csak a meglévő fogyasztói csoportjaik kifuttatását végzik.
Valamiért tehát nagyon csípte és csípi az érintett hatóságok vizsgálóinak szemét ez a tevékenység, de mit is kínál az egykori olimpiai és világbajnok tornász, Csollány Szilveszter arcával kampányoló ECC? Ez egy sajátos előtakarékossági konstrukció azoknak, akik megszorultak, ám valamiért nem állnak szóba velük a bankok. Ők a BAR-listások, az eladósodottak, a nyugdíjasok, a gyesen lévők, a feketemunkások, a minimálbéren bejelentettek. Miután itt a feltételek bizarr mértékben hátrányosak az ügyfelek számára, ide csak azok jönnek, akiknek tényleg nincs más választásuk.
Az ECC jól fésült üzletkötői egy modern irodaházban fogadják az ügyfeleket. Azzal kezdik, hogy ez nem hitelezés, de aztán rövidesen kiderül a lényeg: ingatlanfedezet ellenében meghatározott feltételek szerint pénzt kap az ügyfél, akinek törlesztenie kell a részleteket. Józan ésszel talán nehéz megérteni, hogy mindez miért nem pénzügyi tevékenység, de tény, hogy nem számít annak. Pontosabban határmezsgye. A sorozatos bírságok hatására az ECC-nél megpróbálnak nem használni banki tevékenységekre utaló kifejezéseket. Ezért került ki nevükből – a PSZÁF fellépésére – a Credit (hitel) kifejezés is. Ám e nyelvújító mozgalmi igyekezet nem tudott mindent másik szóval helyettesíteni. A továbbra is használt futamidő, törlesztőrészlet, szerződött összeg miatt nyilvánvaló, miről van szó. De rendben, ne használjuk a hitel szót, e cikk erejéig legyen például della.
Az ügyfél egy- és tízmillió forint közötti összegű dellára pályázhat. Ha például hárommilliós dellát szeretne tízéves futamidőre, kell egy ingatlanfedezet (1,5 millió alatt készfizető kezest kérnek). Ha megvan, beléptetik az illetőt egy maximum 250 szereplős fogyasztói csoportba. Azonnal be kell fizetnie 177 ezer forint regisztrációs díjat, s a havonta fizetendő fix törlesztés mellé szervezési díjat, ami a havi részlet harmadát is elérheti.
Ezek után az illető elkezdi fizetni a törlesztést, ami hárommillió esetén 26700 forint/hó. E részlet kétségkívül alacsonyabb, mint bankhitel esetén lenne, csak míg a bankban egyből hozzájut a pénzhez, itt éppenséggel nem lehet tudni, mikor, s nincs thm. Lehet, hogy pár hónap múltán megkapja a pénzt, de az is esélyes, hogy csak a kilencedik év végén. Van, ahol sorsolják a „nyertest”, az ECC-nél viszont a csoport havi közgyűlésén dönti el a cég vezetése, hogy abban a hónapban hány csoporttag s név szerint ki kapja meg az igényelt dellát. A csoporttag által felajánlott előtörlesztések alapján áll fel a sorrend. Csavar a konstrukcióban, hogy az ügyfeleknek nem árulják el, hogy mekkora összeget kellene felajánlania előtörlesztésre a pozitív elbíráláshoz. Olyan ez, mintha bekötött szemmel futtatnánk agarakat. Aki úgy találja, hogy ez neki nem jó, 30 napig még visszaléphet, ekkor vissza is kap a regisztrációs díj 177 ezer forintjából 165 ezret. Ám a 30 nap vagy előtörlesztés vállalása esetén a legközelebbi közgyűlés utáni szerződésbontáskor ezt a pénzt már elbukta az ügyfél.
De nem csak ezt. A GVH Fogyasztóvédelmi Irodájának vizsgáló tanácsosától, Felföldi Izabellától megtudtuk, hogy ha az illetőt kizárják, vagy ha saját elhatározásból akar kiszállni, akkor az addig befizetett összeget csak a csoport futamidejének végén (5-10-15 év elteltével), a szervezési költségekkel csökkentve kaphatja vissza.
Bármennyire is méltánytalannak tűnnek e feltételek, mégis nagyon sokan mennek bele az efféle szerződésekbe, hiszen még mindig inkább ez, mint az uzsorás. Ráadásul a bankokkal ellentétben itt lehetséges az előtörlesztés is anélkül, hogy a hátralévő szervezési költséget felszámolnák az ügyfélnek úgy, mint a bankok a saját elmaradó hasznukat – hangsúlyozza a cég irodavezetője.
A probléma gyökere, hogy a fogyasztói csoport szervezését mint műfajt egyetlen jogszabály sem rendezi. Mivel nem minősül pénzügyi tevékenységnek, a PSZÁF sem gyakorolhat felügyeletet felette. A 15 millió forint törzstőkéjű ECC Kft. cégbírósági bejegyzése szerint máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás címen ténykedik. A PSZÁF, látva a tarthatatlan helyzetet, már 2001-ben jelezte ezt a jogalkotónak, s azóta többször felhívta a fogyasztók figyelmét is a kockázatokra – emlékeztet Binder István, a PSZÁF szóvivője. Ám jogszabálytervezet sem akkoriban, sem később nem került a parlament elé. Megkérdeztük tehát a Pénzügyminisztériumot (PM) ennek okáról. A sajtóosztály azonban a gazdasági tárcához irányított bennünket, mondván, ők a téma gazdái, őket kell megkérdezni arról, miért nem készült törvénytervezet. Megkérdeztük őket is, ám visszadobták a labdát a PM-hez. A referensük elmondta, nem értik, a PM miért állítja, hogy a gazdasági tárca dolga lett volna a törvényt elkészíteni. Időközben több forrásból meg is erősítették, hogy ha törvény nem is, de egy kormányrendelet-tervezet készült valahol, amely alapján a PSZÁF megkapta volna a felügyeleti jogot az ilyen tevékenység felett, de e rendelet nem lépett hatályba.
Ám, van egy jó hírünk is: elismerésre méltó kreativitással a PSZÁF megpróbálta pótolni a törvényi szabályozást. Miután 2006-ban sikerült bebizonyítania, hogy az ECC jogosulatlan pénzügyi tevékenységet folytat, s bevasalta rajta a soros bírságot, kezdeményezte egy hatósági szerződés megkötését a felügyelet és a cég között. Ez a törvénypótló kétoldalú szerződés ugyan nem jogosítja fel a PSZÁF-et, hogy szakhatóságként szabjon működési feltételeket és gyakoroljon ellenőrzést, mint egy bank esetén, néhány alapvető szabályt mégis sikerült elfogadtatni az ECC vezetőivel. Ilyen a Credit név elhagyatása, egy, az ügyfelekkel kötelezően megismertetendő egyoldalas ügyfél-tájékoztató anyag megalkotása (többek között arról, hogy a kilépés a futamidő alatt csak másik belépő behozásával lehetséges, pár hónapon belül pedig nincs garancia arra, hogy bizonyosan pénzt kap a tag), a szerződéskötést követő 30 napon belüli kilépési lehetőség biztosítása és a méltányossági keret képzése.
Az ECC irodavezetője sérelmezi, hogy a GVH előzetesen nem hajlandó a hirdetések szövegének jogszerűségét ellenőrizni, ám utólag milliós bírságokat szab ki. Véleménye szerint minden fél jobban járna, ha lenne törvényi szabályozás, amely egyértelműen meghatározná a fogyasztói csoportok működési feltételeit. Ő is a rendelettől várta a megoldást, de hiába.
Magyar Péter a sajtóban hízeleg a nőknek, miközben valójában lenézi őket