Bár az oktatási tárca a napokban még azt állította az egyik internetes hírportálnak, hogy arányaiban minden egyetemet egyformán érintett a vagyonzárolás, és a zárolt összegek csupán azért térnek el, mert az iskolák méretétől függően az állami támogatások nagysága is különböző, a valóságban ez nem igaz. A Szegedi Tudományegyetemnek évente kifizetett állami támogatás mértéke például ötvenszer akkora, mint a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek adott pénz, ám az elvonások között már koránt sincs ekkora eltérés: a különbség csak 18-szoros. Ha tehát százalékos arányban vizsgáljuk a zár alá vont vagyont, óriásiak az eltérések.
Lapunk kérésére az oktatási tárca elküldte azt a listát, amelyen szerepel az egyetemek 2009-re előirányzott állami támogatásának összege, és a most zár alá vont összeg is. Ebből kiderül: az egyetemek közül a legnagyobb vesztes a Színház- és Filmművészeti Egyetem, amelynek a jövőben költségvetésének 1,5 százalékát kell nélkülöznie, míg a legkisebb elvonás a Semmelweis Egyetemet érinti 0,3 százaléknyi zár alá vont vagyonnal, vagyis arányaiban a különbség ötszörös. Az még érthető lenne, hogy miért az orvosit érte a legkisebb elvonás, hiszen az orvosi képzés a legköltségesebb, ám vannak egyéb, figyelemre méltó aránytalanságok is: a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) támogatásának alig fél százalékát zárolták, míg Magyarország legpatinásabb iskoláját, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) több mint 1 százalékos elvonással sújtották: az ELTE 2,7 milliárd forintos támogatásából ugyanúgy 280 millió forintot zárolt Hiller, mint a szegedi egyetem 5,3 milliárd forintos forrásából. Hasonló módon bántak el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel is: tőlük ugyanúgy 246 millió forintot vontak el, mint Pécs kétszer akkora költségvetéséből.
Több mint egy százalékot vontak el még a Pannon Egyetemtől, a Magyar Képzőművészeti Egyetemtől, a Miskolci Egyetemtől és a Széchenyi István Egyetemtől. Több mint másfél százalékos zárolásra kényszerült a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem.
Egyes szakemberek szerint nem szakmai megfontolások, hanem politikai szempontok alapján döntöttek a tárcánál az elvonások mértékéről. Tény, például Szabó Gábor szegedi rektor évek óta támogatja Hiller István felsőoktatással kapcsolatos döntéseit, a tandíj bevezetése mellett is kiállt, ma pedig ő a rektorok érdekérvényesítő szervezetének, a Magyar Rektori Konferenciának (MRK) a társelnöke. A műszaki egyetemre azóta jár rá a rúd, amióta nem Molnár Károly, a tandíj élharcosa az iskola rektora. Emlékezetes: a népszavazás után Molnárt kutatásfejlesztési miniszteri poszttal jutalmazta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Ezzel szemben a BME új rektora, Péceli Gábor nem nagyon hallatja a hangját belpolitikai kérdésekben, ahogy Hudecz Ferenc, az ELTE rektora sem. Talán nem véletlen, hogy e két nagy múltú egyetem rektora az MRK elnökségének sem tagja. Emlékezetes: a gazdasági válság miatt hétmilliárd forintot zárolt korábbi költségvetéséből az Oktatási és Kulturális Minisztérium, ebből közel hárommilliárdot közvetlenül az egyetemektől vett el. A beruházásokra, felújításokra elkülönített keretből 2,5 milliárd forintot, a felsőoktatás fejezeti kezelésű előirányzataiból 790 milliárd forintot zároltak. A kulturális intézményektől közel háromszázmillió forintot vontak el. Az egyetemekkel szembeni elvonás különösen kegyetlen, hiszen az iskolák nemrég kértek anyagi segítséget a tárcától, mert alig tudják fedezni kölcsöneik hatalmasra duzzadt törlesztőrészletét. Rudas Imre, az MRK elnöke lapunk ezzel kapcsolatban azt mondta a zárolt pénzt elvileg még visszakaphatják, ám erre a jelenlegi gazdasági helyzetben nem sok esélyt lát. Hozzátette: az elvonást valahogy kigazdálkodják, de a PPP-s hitelek megugrott törlesztőrészleteivel együtt már nagyon nagy a teher, és ez ügyben egyelőre nem kaptak segítséget.
origo.hu
Manfred Weber parancsára ültek Magyar Péter képviselői ukrán zászlós pólóban az Európai Parlamentben
