Kálvin János emlékére tartanak világzenei koncertet ma este nyolc órakor Magyar Kancionálé – Genfi zsoltárok címmel. A művet Kiss Ferenc jegyzi, aki zenésztársaival néhány éve minden tavaszi fesztiválon bemutatkozik egy újabb produkcióval. A reformáció terjedése nemcsak a hitéletre, de a magyarság zenéjére és az anyanyelvű költészetére is hatással volt: utóbbi lendületet kapott tőle, előbbi pedig magába szívta, magához igazította a genfi zsoltárokat. A falusi templomokban, kottáskönyvekben megőrzött népénekek, szentes énekek számos zenetörténeti réteg egymásra rakódásáról tanúskodnak. Ezt a dallamvilágot öltöztette a ma divatos világzenei köntösbe a szerző. Az előadásban az énekes Bognár Szilviát, az ütős Babos Károlyt, a történeti hangszereken játszó Csörsz Rumen Istvánt, a nagybőgős Huszár Mihályt, a billentyűs és harmonikás Küttel Dávidot, a fúvós Szabó Zoltánt, valamint a komponistát, Kiss Ferencet hallhatjuk, aki énekelni, brácsázni és kobzolni fog.
– Jómagam, akit több mint fél évszázada Debrecenben kereszteltek „vastag nyakú kálvinistának”, azon töprengtem a Kálvin-évforduló közeledtén, hogy ez alkalomból fel kellene tárnunk a református gyülekezeti éneklés és a magyar népzene, a históriás ének és a régi zene közötti rejtett, láthatatlan, de jól sejthető alagutakat. Járhatóvá és korszerűvé kéne tenni, fényesen ki kéne világítani azokat, a zenetudomány izgalmas eredményeit megismertetve a laikus zeneszerető közönséggel. Erre vállalkoztam hát a kilenctételes vokális-kamarazenei mű megírásakor – vallja Kiss Ferenc egész estés darabjáról.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
