„Láthatatlan gyilkos” a Népligetben

Negyedéve szabadon száll a levegőben az azbeszt a zöldek szerint a fővárosi Népliget környékén a tavaly lebontott Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és katonai laktanya egyik épületéből. A munkálatok állnak, mert a munkavédelmi főfelügyelőség megtiltotta a bontást azt követően, hogy az egyik épület ledőlő fala maga alá temetett egy férfit. A rákkeltő por azóta folyamatosan mérgezi a környéket.

Hogyan mérgez az azbeszt?
Az azbeszt (magnéziumszilikát) egészségkárosító hatása viszonylag későn vált ismertté. A levegőben az anyag finom szemcséi lebegve, folyamatosan elválva oszlanak szét a beépített szerkezetekből. Az úgynevezett „szürke” azbeszt szemcséi pálcika alakúak, ez a belégzés után esetleg kiürülhet a szervezetből, az anyag „kék” változatának horgos vége azonban örökre a szervezetben ragad és gyors lefolyású daganatos megbetegedést okoz. Az általában magas hőmérsékletű gőzturbinák, csővezetékek, kazánok és villamosipari szigetelésre használt azbeszt eltávolítása rendkívül veszélyes, mivel az azbesztszemcsék folyamatos levegőbe kerülését nehéz megakadályozni. A kékazbeszt veszélyes hulladéknak számít.

Lakópark épülne a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) helyén, amelyet tavaly év végén kezdtek bontani a mellette álló laktanya épületeivel együtt. A leendő beruházás decemberben tragédiába torkollott: a munkálatok közben az egyik épület támfala egy férfira dőlt, aki életét vesztette. A helyszínre érkező Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) azonban mást is megállapított. Észrevette, hogy az egyik, még álló épület födémje alatt szórt azbeszt található.
Lakossági panaszok alapján a Levegő Munkacsoport azonnal a helyszínre hívta a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (KKTVF), amely szerintük megállapította, hogy az épületcsoportból még álló egyik irodaház oldalfalai, nyílászárói hiányoznak, így szabadon szállhat a mérgező azbeszt. A hatóság értesítette a ferencvárosi önkormányzat jegyzőjét, aki ugyanerre a megállapításra jutott.
Gedeon András, a munkaügyi felügyelet sajtóreferense szerint az OMMF csak a további veszélyokozást állíthatja meg, arra nincs jogosítványuk, hogy a veszélyes sitt elszállításáról határozatot hozzanak, az a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik. A KKTVF igazgatóhelyettese, Tolcsvai Rózsa azonban másként vélekedik. Lapunkkal azt közölte, a kivitelezőnek kell gondoskodnia arról, hogy találjon egy olyan céget, amely a szabályoknak megfelelően elszállítja a veszélyes hulladékot. – Az épület mennyezetén és falain található az azbeszt, vagyis nem igaz, hogy a szél hordja a port. Amíg a mennyezeten van az azbeszt, különben sem számít hulladéknak, csak ha lehull a földre – mondott ellent a korábbi szakértői véleményeknek Tolcsvai Rózsa.
Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese viszont azt hangsúlyozza, hogy a hatályos jogszabályok szerint ha fennáll a gyanú, hogy egy bontásra ítélt épületben azbeszt található, erre fel kell hívni a bontást végzők figyelmét. Ez azonban nem történt meg.
Erre világított rá a Nemzeti azbesztmentesítési program munkacsoport is. Szabadföldi István, a civil szervezet ügyvezetője úgy gondolja: a bontás során a cégek, az önkormányzat és a honvédség sem értesítette a többi felet az azbeszt jelenlétéről. Így a szakszerűtlen bontással máig veszélyeztetik a Népligetben, vagy a környékén járók egészségét. – Ha továbbra sem értesítenek a környezetszennyezés megszüntetésére tett intézkedésről, büntetőfeljelentést fogok tenni az ügyészségen környezetszennyezés, valamint intézkedési kötelezettség elmulasztása miatt – jelentette ki a szakember.
– A hetvenes években rendkívül elterjedt volt az azbeszt alkalmazása nemcsak Magyarországon, de a világban szinte mindenütt. A ZMNE több épülete is ebben az időszakban épült, feltételezhető volt a veszélyes anyag jelenléte. Néhány évvel ezelőtt ráadásul a díszlövések hatására az egyik irodaházban furcsa színű por hullott az íróasztalokra – emlékezett Beliczay Erzsébet. Az eset után a honvédség szakértőt hívott a helyszínre, aki megállapította: a furcsa por nem más, mint rákkeltő azbeszt.
Az érintett épületet akkor azbesztmentesítették, a többit viszont nem. – Nem engedhetjük meg, hogy félvállról vegyük az azbesztszennyezést, mert ez az anyag kiemelten veszélyes, és láthatatlanul gyilkol – figyelmeztetett a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese. Egy felmérés szerint – tette hozzá – az előttünk álló két évtizedben még négyszázezer ember halálát fogja okozni Európa-szerte ez a rákkeltő anyag.
A munkavédelmi ellenőrzés során jutott a tulajdonos Taltoring Kft. tudomására, hogy az épületben azbeszttartalmú mennyezetszigetelés található, korábban erről semmiféle tájékoztatást nem kaptak – állította a beruházás gazdája, az Olimpia-csoport ügyvezetője. Kiss Gábor közölte: társaságuk a munkavédelmi felügyelőségen 2009. január 9-én jelentette be az azbesztmentesítési munkálatok megkezdésének szándékát, ezzel egy időben megkezdték az azbesztmentesítést végző szakkivitelező cég kiválasztását. Az engedélyezési eljárások után haladéktalanul megkezdik a mentesítési munkát, amely várhatóan egy hónapot vesz igénybe.

Cégkeringő. A ZMNE egykori területén megvalósuló beruházás kezelője a Sárkeresztesen bejegyezett Taltoring Ingatlanforgalmazó Kft., valódi tulajdonosa azonban az Olimpia Group nemzetközi ingatlanfejlesztő társaság tagjaként ténykedő Nanette Construction Hungary Kft. (a holland Nanette Real Estate Group NV leányvállalata). A Forbes szerint a hollandiai cég tavaly nyáron eladta 45 százalékos Taltoring-részesedését a Delaware államban bejegyzett AI Property Holdings LP nevű offshore cégnek.