Nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmények létrehozásáról nyújtott be törvényjavaslatot három szabad demokrata és egy szocialista képviselő. A Magyar Bálint, Sándor Klára, Hankó Faragó Miklós, valamint Szabó Zoltán által jegyzett indítvány óriási veszélyt jelent a hazai felsőoktatási intézményekre, hiszen így is rengeteg főiskola és egyetem van, ha pedig szabad utat kapnak a külföldiek, akkor elszipkázhatják a hallgatókat a hazai iskolák elől. Ennél is elképesztőbb, hogy a külföldi intézmények is részesülhetnek majd az államilag támogatott férőhelyekben, sőt külföldiek is tanulhatnak a magyar állam pénzén. Ez rendkívüli veszélyt jelent a magyar hallgatókra, hiszen miközben az ingyenes férőhelyek száma évek óta csökken vagy stagnál, a romló gazdasági helyzet miatt egyre kevesebb magyar fiatal képes fizetni a tanulmányaiért.
Míg hat évvel ezelőtt még 58 ezer fiatal jelentkezett költségtérítéses képzésre, mára alig több mint negyedannyi, 17 ezer diák tud fizetni a tanulmányaiért. Ha a külföldi iskolák és külföldi hallgatók száma jelentősen megnő Magyarországon, azzal a hazai diákok ezrei szorulhatnak ki az ingyenes képzésből.
A javaslat értelmében nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény az az egyetem, illetve főiskola lehetne, ahol a beiratkozott hallgatók és oktatók éves átlagban legalább 30 százalékban nem magyar állampolgárok. Ilyen intézményt külföldi állam és külföldi jogi személyiséggel rendelkező szervezet is alapíthatna.
Az ilyen intézményekben a külföldiek oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez munkavállalási engedélyre sem lenne szükség.
*
Magyar Bálint a javaslat kapcsán kijelentette: céljuk, hogy elősegítsék a külföldi és nemzetközi felsőoktatási intézmények minél nagyobb számú működését Magyarországon.
Lapunk megkereste az ügyben Sándor Klárát, a javaslat másik szabad demokrata kidolgozóját. A liberális szakpolitikus lapunk kérdésére kijelentette: tény, hogy a külföldi egyetemek is vehetnek fel államilag finanszírozott hallgatókat, de erre csak akkor nyílik lehetőségük, ha akkreditáltatják itthon a képzésüket, vagyis gyenge minőségű kurzusra nem ad pénzt az állam. Hozzátette: ezekben az intézményekben a magyar állam pénzén valóban tanulhatnak az Európai Unió országaiból származó diákok is, de ez a közösség minden országában így van. Arra a kérdésünkre, hogy javaslatuk nem veszélyezteti-e a hazai iskolák egy részének létét, Sándor Klára úgy felelt: a hazai felsőoktatási intézmények nagy hányadát nem a külföldi konkurencia, hanem gyenge oktatási színvonaluk veszélyezteti. Hozzátette: a magyar diáknak az a jó, ha magas színvonalú oktatás zajlik itthon, és ha ezt külföldi intézmény valósítja meg jobban, akkor ő marad talpon. Sándor Klára szerint egyébként is túl sok hazánkban a magyar felsőoktatási intézmény, amelyek közül jó néhány rendkívül gyenge színvonalon működik.
origo.hu
Mérgezés miatt meghalt egy pár Komárom-Esztergom vármegyében
