Januárban és februárban kismértékben emelkedett azoknak a száma, akik a munkájuk elvesztése utáni három napon belül táppénzre mentek. Többek között ezt nevezik passzív táppénznek, ilyenkor a juttatás teljes összegét a társadalombiztosító fizeti, a munkáltatónak nem kell belőle részt vállalnia.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint idén januárban 16 ezer ilyen esetet regisztráltak, míg egy évvel korábban csak 11 ezret. Az érintettek idén januárban összesen 359 ezer napot töltöttek passzív táppénzen, szemben a tavaly januári 239 ezer nappal. Februárban is emelkedett az ilyen esetek, illetve a passzív táppénzen töltött napok száma az előző év hasonló időszakához képest.
Ugyanakkor az utóbbi időben némiképp csökkent az úgynevezett aktív táppénzesek száma, ők azok, akik „biztos állásból” mennek táppénzre. Szakemberek szerint ez azzal magyarázható, hogy a biztos munkahellyel rendelkezők féltik állásukat, s egyre kevésbé merik megengedni maguknak, hogy betegség miatt hiányozzanak. Az aktív esetek száma a tavaly januári 145 ezerről 133 ezerre csökkent az idei év első hónapjában, s az aktív táppénzen töltött napok száma is kevesebb volt. Az adatok hasonlóképpen alakultak februárban is.
Az általunk megkérdezett szakértők szerint azonban ez még csak kismértékű változásnak nevezhető, az igazi áttörést áprilisban várják. Akkor telik le ugyanis rengeteg csoportos leépítésbe bekerült munkavállaló hathavi felmentési ideje, s várható, hogy közülük sokan megpróbálkoznak majd a passzív táppénzzel, amelynek öszszege nagyjából a korábbi munkabér hetven százaléka. Bár még a márciusi hivatalos adatok sincsenek meg, az mindenesetre már most biztosnak látszik, hogy a szokásosnál sokkal több táppénz iránti kérelem érkezett az egészségbiztosítóhoz.
Emelkedett egyébként a táppénzre fordított kiadás összege is. Idén januárban és februárban több mint tíz százalékkal többet költött a tb erre a célra, mint 2008 hasonló időszakában.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
