Főként a leértékelődött forint miatt 2010 elejére háromszor több lesz a nem fizető ügyfél, mint most – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap nyilvánosságra hozott stabilitási jelentéséből, amely szerint minden hetedik lakossági hitelt a bedőlés fenyeget. Szakmai szervezetek kimutatásai szerint jelenleg 200-300 ezer család állhat közel ahhoz, hogy az otthonát elárverezik. Amennyiben a gazdasági helyzet a következő hónapokban számottevően nem javul, akkor nyáron már 500-600 ezer család érezheti veszélyben a lakhatását. Egy év múlva pedig akár az egymilliót is elérheti azon családok száma, akik komolyan tarthatnak otthonuk elárverezésétől.
A jegybank szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a túlnyomórészt svájci frankban eladósodott háztartások, illetve cégek átlagosan 150-160 forint/ svájci frank árfolyamnál vették fel a devizahitelt, így ma hozzávetőlegesen 30 százalékkal magasabb törlesztőrészletet kell havonta fizetniük.
A jegybank számításai szerint egy év alatt a lakossági nem fizető ügyfelek aránya 14-15 százalékra, s a vállalati adósok nemfizetési valószínűsége is háromszorosára emelkedik, ennek legfőbb oka, hogy az utóbbi hónapokban a forgóeszközhitelek folyósítását drasztikusan korlátozták a bankok. A rossz hitelek arányának növekedése a gyenge forinton kívül több más okra is visszavezethető, ezek közül a legfontosabb a gazdaság visszaesése, amely a korábban jósolt 3,5 százaléknál jóval nagyobb lesz.
Az MNB kutatói szerint a munkanélküliség emelkedése és a vállalatok hitelhez jutásának korlátozása szintén óriási kockázatokat rejt magában. A bedőlések az MNB szerint ugyanakkor nem veszélyeztetik a magyar leánybankok helyzetét, a bankoknak csupán profitjuk csökkenésével kell az idén számolniuk. – Az utóbbi években kimagaslóan jó nyereséget könyvelhettek el a hazai pénzintézetek, ennek elég tartalékot kell adnia a mostani nehéz helyzet kezeléséhez – szögezte le Nagy Márton, a jegybank pénzügyi stabilitás szakterületének helyettes vezetője, aki szerint a tavalyi 350 milliárd forint profit után az idén mindössze 100-150 milliárd forint nyereségre számíthatnak a hazai bankok.
Szintén tegnap hozták nyilvánosságra az AC Nielsen Piackutató Kft. felmérését, amely szerint a devizahitelt felvevők körében immár 64 százalékra tehető azoknak a száma, akiknek „komoly problémát jelent” a törlesztés, hat százalék pedig úgy véli, egyáltalán nem képes részletfizetési kötelezettségét teljesíteni.
A felmérés szerint a következő egy évben várható saját anyagi helyzetét minden második válaszadó rossznak gondolja, s a megkérdezettek mindössze négy százaléka látja úgy, hogy gond nélkül vállalja a részletek fizetését.
Másfél év az árverésig. Általában másfél év telik el, mire a fizetni nem tudó adós lakása kalapács alá kerül – mondta lapunknak Pivarnyikné Juhász Emőke. Az Exigo Faktor Zrt. ügyvédje a folyamatot ismertetve közölte: ha a bank ügyfele nem törleszt, a pénzintézet 90, néha 120 napot vár a szerződés felmondásával. Ez idő alatt adósát többször is fizetésre szólítja fel. – Az ügyfél ekkor és később is jelezheti: az eredeti feltételektől eltérően ugyan, de fizetne – tette hozzá a jogi képviselő, aki szerint ilyen esetben a bankokkal megegyezésre lehet jutni. Ha azonban az ügyfél nem válaszol a pénzintézetnek, a bank felmondja a hitelszerződést. Ekkor az ügyfelet a tartozás egy összegbeli kifizetésére szólítják fel. Ha ennek az adós nem tesz eleget, a hitelező a bírósághoz fordul azt kérve, hogy a kölcsönről szóló közjegyzői okiratot lássa el végrehajtási záradékkal. Az ítélkező fórumok eljárása több hónapot is igénybe vehet. Ezután kerülhet az ügy a végrehajtóhoz, aki első lépésként szintén fizetésre szólítja fel az adóst. Ha a végrehajtó fellépése is eredménytelen, akkor indul meg az ingatlan árverésével kapcsolatos eljárás. Így hónapok, évek telhetnek el, mire kitűzik az első árverést. (J. T.)
Petőfi Rádió
A Petőfi rádió két éve kínál ugródeszkát a magyar zenészeknek
