Idén 127 500-an jelentkeztek egyetemekre és főiskolákra, ez mintegy 27 ezerrel több, mint tavaly – jelentette ki Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár újságírók előtt, és ez a kitétel szerepel a tárca írásos háttéranyagában is. Állítása azonban hamis: tavaly a rendes felvételi eljárás során csak 96 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, vagyis a valóságban egy év alatt
31 500 fővel nőtt a felsőoktatás iránt érdeklődök száma. Az államtitkár vélhetően azért igyekezett kisebbíteni a számokat, mert így próbálta cáfolni a fideszes Pokorni Zoltán szavait, aki a tandíj eltörlésével indokolta a felvételizők számának növekedését. Manherz szerint nem a fizetési kötelezettség eltörlése miatt nőtt a felvételizők száma, hanem a mesterképzések tömegessé válása, illetve azon diákok miatt, akik ötéves képzés után érettségiznek. Nekik koruk szerint tavaly kellett volna vizsgázniuk, ám az első négy középiskolai év előtt egyéves nyelvi előkészítőre jártak, így ők 19 évesen maturálnak. Az államtitkár leszögezte: a tavalyi adatokhoz viszonyítva 12 ezer fős pluszt jelentenek az ötéves képzés után érettségizők, míg mesterképzéskre közel 17 ezren jelentkeztek, 11 ezerrel többen, mint tavaly. Ez összesen 23 ezer fő plusz, és csak a többiek – Manherz szerint négyezer fő – jelentenek tényleges növekményt, amit az államtitkár a felsőoktatás iránti érdeklődés általános emelkedésével magyarázott.
Lássuk a valóságot! Manherz az ötéves képzésben részt vevők kapcsán tavaly maga jelentette be, hogy a 2004-ben indult kurzus tízezer résztvevője csak idén maturál. Érdekes, hogyan nőhetett meg az érettségi évében kétezer fővel a résztvevők száma. A mesterképzés terén valóban nagyobb a kínálat, mint tavaly, ám kétséges, hogy ez indokolja a jelentkezők számának megháromszorozódását.
Vélhetően a robbanásszerű növekedésben sokkal nagyobb szerepet játszott, hogy a tavaly és tavalyelőtt életben lévő tandíjtörvény értelmében minden felvett hallgatóknak tanévenként 150 ezer forintot kellett volna fizetnie, amit az egyre szegényedő családok nem vállaltak. Jelzésértékű, hogy míg az összes jelentkező száma 30 százalékkal nőtt, addig a fizetős képzésre jelentkezők száma még a tavalyi mélyponthoz képest is drasztikusan csökkent. Idén a 127 500 fiatalból mindössze 17 ezer fő jelentkezett költségtérítéses képzésre, ez a felvételizők alig 13,5 százaléka. Egy éve még az öszszes jelentkező 19,5 százaléka tudta vállalni a fizetős képzést.
A legnépszerűbb képzési terület idén is a gazdaságtudományi szféra, amelyet a műszaki, a bölcsészettudományi szakok követtek. Államilag támogatott képzésre első helyen 107 ezer fő jelentkezett, így az 56 ezer államilag finanszírozott helyre a jelentkezők kicsivel több mint fele nyer felvételt.
Lapunk a tárca hivatalos közlése előtt két nappal, elsőként írta meg, hogy a tandíjtörvény népszavazással kikényszerített eltörlésének hatására idén a tavalyi adatokhoz képest több mint 30 százalékkal, mintegy 130 ezer főre duzzadt a továbbtanulni vágyók száma.
origo.hu
Orbán Viktor: Három év alatt közel 40 százalékos minimálbér-emelés
