A férfit és feleségét még tavaly szeptemberben tartóztatták le, mert a helyi sajtó szerint körülbelül háromezer iratot küldtek az orosz titkosszolgálatoknak, amely iratokat Valerij Zencovnak és Szergej Jakovlev orosz tisztnek adtak át. Utóbbi portugál útlevelet használt, és most egész Európában keresik. Simm 1995-ben az észt védelmi minisztérium politikai osztályát vezette, 2000-től pedig megkapta a tárca biztonsági osztályának vezetését, három éve pedig kinevezték a minisztérium tanácsosának. A biztonsági osztályon államtitkokat őriztek, ezenkívül Simm küldöttségeket vezetett, amikor megállapodásokat írtak alá a titkos információk védelméről, és ő is részt vett a NATO és az Európai Unió hírszerzési rendszerének kidolgozásában. Diplomata-útlevele birtokában bizalmas információkat is átvihetett a határokon, és a Lusa hírügynökség tallinni telefonos értesüléseire hivatkozva még azt is állítja, hogy Simm hozzáfért a NATO adatbankjához, az Elektrodathoz, és azt is Moszkvába juttathatta. Az eset nagy port vert fel nemcsak hazájában, hanem a NATO- és az uniós tagállamokban is, mert hozzájuthatott az Egyesült Államok tervezett kelet-európai rakétapajzsának terveihez, de a katonai szervezet afganisztáni és balkáni hadműveleteihez is, ezért az észak-atlanti szövetségnek, illetve az Európai Uniónak fel kell mérnie a nyugati biztonsági szerveknek okozott károkat. Az Eesti Ekspress című észt napilap novemberben azt írta, hogy Simmre akkor figyeltek fel, amikor dollármilliókat kapott, és birtokokat, valamint ingatlanokat kezdett vásárolni.
A népszerű portugál hetilap, az Expresso januárban a francia Nouvelle Observateurre hivatkozva hozzátette, hogy a „Jesus” néven emlegetett legendás kém Putyin elnökké választása után tűnt föl, és csak annyit tudtak, hogy négy személyazonosságot is használt, de leggyakrabban portugál üzletembert alakított, és otthonosan mozgott az európai fővárosokban. A francia lap következtetése szerint a 90-es évek eleje óta madridi irodát használt a portugál üzletekhez, és felszívódott, ha kockázatosnak érezte helyzetét Lisszabonban, mert az António de Jesus Amorett Grafa néven használt útlevele nem adott neki diplomáciai mentességet. A spanyol fővárosban sem tartotta a kapcsolatot az orosz követséggel, hanem közvetlenül a sokkal biztosabb orosz kémelhárító központtal érintkezett.
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő