Több mint 2,75 millió ember kap valamilyen nyugellátást Magyarországon. Az előzetes adatok szerint járandóságaikra összesen 2891 milliárd forintot fizetett ki a Nyugdíjbiztosítási Alap tavaly, ebből 217 milliárdot vittek el a 13. havi juttatások. Ha Bajnai Gordon terveinek megfelelően valóban megszüntetik a 13. havi pluszpénzt, akkor a nyugdíjak éves szinten 7,7 százalékkal csökkennének. Összesen egyébként 2,903 millió ellátáshoz jár 13. havi juttatás, akad tehát, akinek két jogcímen is folyósítanak ilyen pluszpénzt.
Egyelőre nehéz megbecsülni, hogy mennyit lehet spórolni az évenként szokásos nyugdíjemelés kiszámítási módszerének kedvezőtlenebbé tételével. Nem tudni ugyanis, hogy a jelenleg használt, úgynevezett svájci indexálásról – ami az adott évre tervezett infláció és a nettó átlagkereset-emelkedés 50-50 százalékának összege – milyen módszerre térnének át. Az biztos, hogy a nyugdíjasok kisebb emelésre számíthatnak majd az új módszer alkalmazásával, mint a svájci indexálással. Az emelés kiszámításának megváltoztatása hatással lenne a nyugdíjminimumra is. Miután a nyugdíjminimumhoz kötődik számos szociális juttatás összege, így áttételesen ezek is kisebb mértékben emelkednének, mintha a svájci indexálás használata maradna érvényben. Ez további százezreket érinthet hátrányosan, nemcsak időseket, hanem fiatalokat is.
Nehezen megbecsülhető továbbá, hogy mennyit lehet spórolni a nyugdíjkorhatár emelésével. A tervek szerint a jelenlegi 62 év helyett az alkotmányosan lehetséges leghamarabbi időpontban, évenkénti fél évvel történő emeléssel 65 évre módosítanák a korhatárt. Évenként egyébként 180-200 ezren mennek nyugdíjba, igaz, ennél lényegesen kevesebb a korhatárt elérő, öregségi nyugdíjba vonulók száma.
A nyugdíjaknál elérhető megtakarításnál kevesebbet, de jelentős összeget spórolna Bajnai Gordon más szociális juttatásokon. A gyed és a gyes együttes időtartama a tervek szerint a gyermek hároméves koráról kétéves korára csökkenne. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ezen belül mennyi ideig járna a gyes, illetve a jóval magasabb összegű gyed. Gyedre egyébként az állam – 2008-ban – összesen 83,8 milliárd forintot fordított. Átlagosan havonta
94 500-an részesültek ebből a juttatásból. Az egy főre folyósított összeg tavaly havonta átlagosan bruttó 73 900 forint volt.
Szintén jelentős összeget lehet megspórolni a szociálpolitikai támogatás, közkeletű nevén a szocpol és a lakáshitelhez nyújtott kamattámogatás megszüntetésével. A kamattámogatás éves terhe szakértők szerint tavaly 101 milliárd forint volt, az idén pedig erre a célra 107,6 milliárdot terveztek. A szociálpolitikai kedvezményre, amelybe beletartozik az úgynevezett teljes és a félszocpol, 2008-ban 26 milliárd, illetve 9 milliárd forintot költött az állam, az idei prognózis 27, illetve 10 milliárd forint. Egyelőre úgy tudni, hogy a korábban felvett hiteleknél nem tervezik a kamattámogatás megvonását, az ugyanis egyesek szerint alkotmányellenes volna. A már „befogadott” szocpolkérelmeket sem utasítják el, a szigorítás tehát csak az új igénylésekre vonatkozna.
Miután a nyilvánosságra került tervek többségének részletei nem ismertek, így azt is nehéz megbecsülni, hogy a családi pótlékot érintő szigorítások mekkora megtakarítást eredményezhetnek. Úgy tudni, hogy a családi pótlék összegét két évre befagyasztanák, azaz nem emelnék, s a jogosultság korhatárát 23 évről 20-ra csökkentenék.
origo.hu
Tömegbaleset történt az M1-esen, öt jármű ütközött
