A csőd liberális terve

A hazai egyetemek adósságba kergetése, majd a bajba került intézmények ingatlan vagyonának külföldi kézbe történő  átjátszása lehet az SZDSZ valódi célja – derül ki a lapunk által összerakott mozaikkockákból, főként Magyar Bálint korábbi liberális oktatási miniszter utóbbi években tett lépéseiből. A végső nyertes pedig a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem lehet.

2009. 05. 13. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ijesztő kép tárul elénk, ha összerakjuk az SZDSZ elmúlt öt évben folytatott oktatáspolitikájának mozaikkockáit. A látszólag egymástól teljesen független törvényjavaslatok, intézkedések egymás mellé állítása olyan összefüggéseket sejtet, amelyek rövid időn belül alapjaiban változtathatják meg a hazai felsőoktatás helyzetét. Magyar Bálint az utolsó nagy dobásra készül, és egyre biztosabb, hogy célba ér, mert – úgy látszik – a szocialisták nem tudnak, vagy nem akarnak fellépni a liberális zsarolással szemben. Ha ugyanis Magyar mostani törvényjavaslata is átmegy a törvényhozáson, hazai felsőoktatási intézmények tucatjai mehetnek csődbe, értékes ingatlan vagyonuk pedig külföldi kézbe kerülhet.
*
A hazai iskolák helyét külföldiek vehetik át, amelyek aztán saját hazájuknak termelnek hasznot, miközben a tőkét – a diákok után járó állami támogatást – mi adjuk a befektetéshez. A külföldi oktatók beáramlásával a hazai pedagógusok tömegei kerülhetnek utcára, a külföldi diákok pedig a magyar fiatalok ezreit szoríthatják ki az ingyenes felsőoktatásból.
Lássuk sorjában, milyen intézkedéseken keresztül jutottunk el idáig. A kezdőlépés 2005-ben – ekkor Magyar Bálint még oktatási miniszterként tevékenykedett – az úgynevezett PPP-beruházások elindítása volt. A program révén magánbefektetők építettek és újítottak fel egyetemi épületeket, kollégiumokat, amiért az iskolák húsz éven keresztül törlesztenek a beruházónak. Ez a konstrukció még a banki hitelnél is rosszabb, hiszen a magánbefektetők legtöbb esetben maguk is kölcsönből finanszírozták az építkezést, így a kamatos hitelre még ők is rárakják a hasznukat. A futamidő lejárta után ráadásul még mindig nem kerül az egyetemek birtokába az épület, azt meg is kell vásárolniuk a vállalkozótól. Már a forintválság előtt is úgy számoltak, hogy két évtized alatt a beruházási költség háromszorosát fizeti ki az egyetem a befektetőnek, az árfolyamromlás pedig még sokkal rosszabb helyzetet teremtett. Van olyan intézmény, amelynek idén februárban több mint harminc százalékkal kellett többet törlesztenie, mint egy évvel korábban.
Miután Magyar adósságcsapdába csalta az egyetemeket, tavaly év végén újabb törvényjavaslattal állt elő. Látszólag mentőövet dobott az iskoláknak, a valóságban azonban gyorsította zuhanásukat. A liberális politikus párttársával, Sándor Klárával olyan indítványt nyújtott be a parlamentnek, amely lehetővé teszi, hogy az egyetemek eladják vagyonukat, vagyis a csőd szélére sodródva kiárusítsák nagy értékű ingatlanjaikat. A vagyonfelélés persze nem jelent túlélést, legfeljebb meghosszabbítja a vegetálást, a nagy értékű ingatlanok felvásárlásával azonban valaki(k) nagyon jól járhat(nak). Információink szerint Hiller István (MSZP) oktatási miniszter nem értett egyet az egyetemi vagyon feléléséhez vezető lépéssel, ám a szabad demokrata lobbi erősebbnek bizonyult nála. A szocialisták ugyan benyújtottak Magyar javaslatához egy kapcsolódó módosító indítványt, amelynek elemei szerintük garanciát adnak arra, hogy ne lehessen elherdálni a vagyont, ám ez valódi akadályt nem jelentett, csupán arra volt jó, hogy elhallgattassa a tiltakozók egy részét.
Egyedül a hallgatók voltak azok, akik már ekkor is átláttak a szitán. Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke rámutatott: Magyar azért akarja az egyetemek kezébe adni az állami vagyont, mert korábban olyan kedvezőtlen hitelkonstrukciókba kényszerítették az iskolákat, hogy a törlesztőrészleteket már csak egy régebbi ingatlan eladásából tudnák fedezni. Miskolczi szavait támasztják alá lapunk legutóbbi értesülései is, amelyek szerint több hazai iskola – főként a PPP-s hitelek egekbe szökött törlesztőrészletei miatt – fizetésképtelen helyzetbe került.
Arra, hogy kinek jó az egyetemek eladósítása és a felsőoktatási állami vagyon kiárusítása, Magyar Bálint és Sándor Klára legújabb törvényjavaslata adja meg a választ. Az indítvány kedden került a parlament oktatási bizottsága elé, és a szocialista–szabad demokrata többség támogatta azt. A javaslat a külföldi egyetemek „könnyebb letelepedését” hivatott elősegíteni. Ha a parlament megszavazza, a külföldi képzések – minőségüktől függetlenül – tömegével indulhatnak el hazánkban a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) engedélye nélkül, s a külföldi intézmények is részesülhetnek majd az államilag támogatott férőhelyekből, továbbá külföldi hallgatók is tanulhatnak a magyar állam pénzén.
A kép összeáll: a PPP-s hitelekkel csőd szélére sodort iskolák ingatlanjait – a magyar állami vagyon utolsó darabjait – a kiárusítás lehetővé tételével fillérekért vásárolhatják majd fel a tőkeerős külföldi intézmények. Jelenleg egyetlen olyan, rendkívül biztos anyagi háttérrel rendelkező külföldi iskola van Magyarországon, amely céges kapcsolatai révén hazai iskolák ingatlanjainak tömegeit vásárolhatja fel: a liberális elveket valló, magyar származású amerikai milliárdos, Soros György által alapított Közép-európai Egyetem (CEU). A jelek arra utalnak, hogy Sorosék régóta készülnek a lehetőségre, ugyanis már évekkel ezelőtt létrehoztak egy céget, a Közép-európai Egyetem Szolgáltató és Ingatlankezelő Zrt.-t. Az egyetem szomszédságában működő cég – a világhálón is fellelhető könyvvizsgálói jelentés szerint – csak 2006-ban 4,5 milliárd forint értékben adományozott ingatlanokat az iskolának. Egyes szocialista forrásaink nem tartják véletlennek, hogy a szabad demokraták másfél hónappal az európai parlamenti és legfeljebb egy évvel az országgyűlési választások előtt igyekeznek minél előbb elfogadtatni a milliárdosnak kedvező törvénymódosítást. Az SZDSZ intézkedéssorozatával annak az embernek a hazai térnyerését segítheti elő, akiről bebizonyosodott, hogy az ő cége áll az OTP-részvények elleni spekulációs támadás mögött. Soros vállalatát csaknem félmilliárd forintra büntette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, mert tavaly októberben néhány óra alatt szándékosan 14 százalékos értékvesztést okozott az OTP-nek. Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója szerint a Soros Fund tavaly októberi akciójával egy időben érték spekulatív támadások a forintot is. A forint elleni támadások százezreknek, például a lakáshitellel rendelkezőknek okoztak komoly károkat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.