Az európaiak többségét nem érdeklik az európai parlamenti választások – olvasható a tegnapi szalagcím az uniós Euobserver.com internetes portálon, míg a Le Figaro nevű francia konzervatív lap szintén tegnapi száma írást szentel Az euroszkepticizmus különböző okainak, mint olvasható az elemzés címében. A cikk összefoglalója máris kényelmes magyarázattal szolgál: „Az országok szerint a gazdasági helyzet jelentősen formálja azon érzéseket, amelyeket az európai polgárok az unió irányában táplálnak”. A gazdasági válságra – mutatnak rá megfigyelők – azonban nem lehet mindent ráfogni, ugyanis öt évvel ezelőtt a példátlan globális gazdasági fellendülés kellős közepén a közvélemény-kutatók ugyanilyen érdektelenséget mértek.
Egy friss, reprezentatív felmérés eredményei szerint Nagy-Britanniában – a „demokrácia bölcsőjében” – van talán a legnagyobb baj. Arra a kérdésre, hogy „ön szerint a globalizáció általános helyzetében az Európai Unió az ön számára esélyt vagy fenyegetést jelent?”, a válaszadóknak csupán 22 százaléka válaszol eséllyel, szemben az uniós 56 százalékos átlaggal. Egyébként a csehek 67, a szlovákok 45 százaléka felelt ugyanerre a kérdésre az esély válasz adásával. A mi válaszadási arányunk 41 százalékos volt. Ami az általános hangulatot illeti, ugyanezen felmérés szerint – amelynek eredményei tegnap váltak ismertté – a megkérdezettek 18 százaléka válaszolta azt, hogy őt egyáltalában nem érdekli a 27 tagországban június 4-től június 7-ig tartó európai parlamenti szavazás, míg 35 százalékuk mondta azt, hogy nagyjából nem érdekli. Külön ellentmondás, hogy az esélyt ad válasszal szolgálók legmagasabb arányban a fiatalok, akiket ugyanakkor a leginkább hagyja hidegen az európai parlamenti választás.
Ami pedig azt illeti, hogy mi várható az európai parlamenti patkóban, ugyancsak nagy a bizonytalanság. A háttérben lázas tárgyalások folynak. Papíron koalíciók, frakciók alakulnak és töredeznek. Ami a radikálisokat illeti, a Brit Nemzeti Párt kulcsszerepet játszhat egy olyan összefogásban, amely új frakciót hozhat létre, ha a frakcióalakításhoz szükséges 25 mandátum hét országból összejön a csoportnak. Az európai szocialisták a zöldekkel kívánnak majd együttműködni az új parlamentben, míg a jelenleginél is több mandátumra számító jobboldali, konzervatív néppárti frakció amiatt aggódik, hogy a brit toryk kiválásával akár el is veszítheti szerepét, mint az EP legnagyobb frakciója.
A bizonytalanság a választások közeledtével csak nő. Akár a riadalom annak eredményétől.
Átalakuló európai szövetségek
Tovább növelheti mandátumainak számát az Európai Parlament legnagyobb koalíciója, az Európai Néppárt. Jövőjét azonban nagyban meghatározza a brit konzervatívok által alakítandó új jobboldali frakció, amely mellett egyéb koalíciós formációk – mint például a szocialisták felé húzó zöldek – is létrejöhetnek.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!