Ugyanazok az egyetemi, főiskolai karok szerepelnek a népszerűségi toplista első öt helyén, mint tavaly, a köztük lévő sorrend mégis sokat változott. A statisztikák arra utalnak, mintha a gazdasági válság és a romló közbiztonság befolyásolta volna a hallgatók pályaválasztási döntéseit: népszerűtlenné váltak a gazdaságtudományi karok, az idegenforgalmi és kereskedelmi képzések, miközben másodvirágzásukat élik a bölcsészszakmák.
Míg tavaly elsöprő fölénnyel vezette a kari népszerűségi listát a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Gazdaságtudományi Kara, addig idén a második helyre csúszott vissza. Az első helyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Kara szerezte meg, amely óriási javulást ért el: a tavalyi adatokhoz képest 51 százalékkal többen jelentkeztek a karra. A Corvinus gazdasági kara csupán ötszázalékos létszámnövekedést ért el, amely – tekintve, hogy idén 30 százalékkal többen jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, mint tavaly, vagyis a 30 százalékos bővülés tekinthető stagnálásnak – gyakorlatilag népszerűség-csökkenésnek nevezhető. A harmadik helyre a Rendőrtiszti Főiskola (RTF) futott be, ami történelmi eredmény az intézménynek. Az RTF a bűnügyi-igazgatási szakok emelkedő népszerűségének köszönheti jó szereplését.
A Budapesti Corvinus Egyetemnél csak a dobogó harmadik fokáról idén a negyedik helyre csúszott Budapesti Gazdasági Főiskola kereskedelmi, vendéglátó-ipari és idegenforgalmi főiskolai karát érte nagyobb vérveszteség: az átlagos, 30 százalékos létszámnövekedéssel szemben ide csak 1,4 százalékkal jelentkeztek többen, mint tavaly. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bölcsészettudományi Kara is hatalmas sikert ért el: bár összesítésben maradt az ötödik, 47,5 százalékkal jelentkeztek többen hozzájuk, mint tavaly. A legnagyobb sikert az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara érte el: a tavalyi 13. helyről a hetedikre léptek elő 61,8 százalékos jelentkezőszám-növekedést produkálva. Ez a kar a súlyos szakemberhiánnyal küzdő „reál-műszaki” szféra egyetlen olyan szereplője, amely fel tudott kerülni a legnépszerűbb karok listájára.
Az intézmények versenyét az idén – mint eddig mindig – az ELTE nyerte. 2009-ben a 71 felsőoktatási intézmény közül az összes felvételiző tíz százaléka jelölte meg az ELTE-t első helyen. Ráadásul a fővárosi egyetemen tapasztalható létszámnövekedés jóval meghaladta a 30 százalékos átlagot (41,9 százalék), ami azt mutatja, hogy az iskola növelni tudta előnyét legtöbb versenytársával szemben.
Az ELTE-t idén is a három nagy vidéki intézmény, a szegedi, a pécsi és a Debreceni Egyetem követi, közöttük azonban jelentősen megváltoztak az erőviszonyok. Az ELTE-vel egyedül a Szegedi Tudományegyetem tudja tartani a lépést. A dél-alföldi város iskolája még az ELTE-nél is nagyobb arányú, 46,3 százalékos jelentkezőszám-növekedést ért el egy év alatt, amely a tavalyi bronzérmes pozícióból idén a második helyre juttatta az intézményt. Az SZTE az ELTE-n kívül az egyetlen olyan intézmény, amely átlépte a bűvös tízezres jelentkezői létszámot. A harmadik helyre szorult vissza a Debreceni Egyetem, amely ennél kisebb mértékű, ám az átlagot még így is meghaladó növekedést (34,9 százalék) ért el. A „négy nagy” közül a Pécsi Tudományegyetem szereplése a legrosszabb: ez évben is gyengébben szerepelt a többi klasszikus nagy egyetemhez képest, mivel csak átlagos mértékű növekedést ért el. Pécs annak köszönhetően tudta megőrizni negyedik helyét, hogy az eddig rohamosan fejlődő Corvinus gazdasági képzései iránt – vélhetőleg átmenetileg, a válság miatt – megcsappant az érdeklődés, és a tavaly népszerűségi rekordokat döntő képzés idén az átlagosnál kisebb létszámnövekedéssel (gyakorlatilag népszerűség-csökkenéssel) zárt. A másik gazdasági profilú intézmény, a Budapesti Gazdasági Főiskola is átlag alatti növekedést ért el, ám még így is meg tudta tartani korábbi hetedik helyét.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem népszerűsége viszont nagyot nőtt, ami kiemelten fontos, mert hazánkban évek óta nagy a mérnökhiány. Jó jel, hogy a Budapesti Műszaki Főiskola is nagyon jó eredményt ért el, és egyet előre is lépett a rangsorban.
A toplista meglepetése az egri Eszterházy Károly Főiskola, amely tavaly először került fel a legnépszerűbb 15 intézmény listájára, és ebben az évben tovább javította pozícióját. A topintézmények közül százalékos arányban az egri intézmény érte el a legnagyobb fejlődést azzal, hogy több mint másfélszeresére növelte jelentkezői létszámát.
origo.hu
Magyar Péter támogatja, hogy azonos nemű szülők gyereket fogadjanak örökbe
