A 10. évfolyamosok tudásában drámai mértékű romlást, a hatodikosoknál stagnálást, míg a 14 évesek esetében kismértékű javulást mutatott a 2008-as kompetenciamérés, amelynek eredményeit tegnap hozta nyilvánosságra az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM). Az adatok azt mutatják, semmit sem értek Magyar Bálint liberális és Hiller István szocialista oktatási miniszter reformjai, amelyeknek keretében 100 milliárdokat költöttek a készségeket és a tudás alkalmazását középpontba állító, kompetenciaalapú oktatásra. Magyar azért kezdett a közoktatási rendszer gyökeres átalakításába, mert a 2003-as nemzetközi Pisa-teszten a magyar diákok lesújtó eredményt értek el. A szakemberek az oktatási rendszerünk felső tagozatában keresik a hibát, hiszen a kisdiákok még kitűnő eredményeket érnek el.
Bár a reformok hat éve kezdődtek, a 2006-os Pisa-felmérésen kiderült: a rendszer nem javult, a magyar diákok ugyanolyan rosszul szerepeltek, mint 2003-ban. Arató Gergely oktatási államtitkár azt mondta: a lesújtó adatok nem a reformok kudarcát mutatják, az eredményekhez több időre van szükség.
Most bebizonyosodott, hogy újabb két év alatt sem lettek láthatók az eredmények. Sőt, a 15–16 évesek tudása drasztikusan romlik: matematikából és szövegértésből egyaránt 9 ponttal csökkent az országos átlag az egy évvel korábbi eredményekhez képest. A csökkenés elsősorban a matematika esetében váratlan. Az elemzést író Oktatási Hivatal elismerte: a 16 évesek a szövegértés terén is a kompetenciamérések történetének eddigi leggyengébb eredményét produkálták. A gyerekek teljesítménye között jelentős a különbség, attól függően, hogy faluban, városban vagy Budapesten járnak-e iskolába. Ennél is nagyobb a differencia aszerint, hogy a diák négy-, hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumban tanul. A 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumba járó 10 és 12 évesek átlagosan több mint 15 százalékkal értek el több pontot, mint azok, akik nyolcosztályos általános iskolában maradtak. A 10. évfolyamon valamelyest csökken a négy évfolyamos gimnazisták lemaradása.
A szakközépiskolások lemaradása 92-104 pont, a legrosszabb eredményt elérő szakiskolásoknál pedig már több mint 180 ponttal (közel negyven százalékkal) teljesítettek jobban a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok diákjai. A két győztes iskolatípus – elsöprő sikere ellenére – súlyos veszélyben van, a Hiller István oktatási és kulturális miniszter által bevezetett felvételi reform ugyanis gyakorlatilag ellehetetleníti őket. A tárcavezető idén januártól megtiltotta az iskoláknak, hogy saját írásbeli vizsgát tartsanak, és nem is szóbeliztethetnek. A központilag összeállított felvételi vizsga azonban annyira könnyű volt, hogy a gyerekek tömegével értek el azonos teljesítményt, így a tudás és a tehetség helyett a gimnáziumoknak úgy kellett válogatniuk a gyerekek között, hogy kinek a szülei vagy testvérei jártak az adott iskolába, a diák milyen messze lakik az intézménytől. Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata oktatáspolitikus szerint a miniszter szét akarja verni a tehetséggondozó iskolákat.
Az átlageredmények régiók szerinti bontását vizsgálva minden kategóriában Budapest végzett az első helyen. Ezüstérmesek a Nyugat-Dunántúl diákjai, a sereghajtók pedig Észak-Magyarország és az Észak-Alföld tanulói. A településtípusok között a különbség óriási: a legjobban itt is a fővárosiak szerepeltek, de a megyeszékhelyek diákjai csupán néhány ponttal maradnak le tőlük. A kisvárosok hátránya azonban nagy, a falusiaké pedig szinte behozhatatlan, különösen a középiskolákban. A tavaly májusi országos kompetenciamérésben 3845 intézmény csaknem 327 ezer tanulója vett részt.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
