A héten kapják meg a diákok az értesítést arról, hogy felvételt nyertek-e valamelyik középiskolába. A döntés sokak szerint panaszáradatot indít el. A felvételi rendszer Hiller István oktatási miniszter nevéhez fűződő idei átalakítsa miatt ugyanis a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok nem tarthattak saját írásbeli vizsgát, és nem is szóbeliztethettek, az egységes központi felvételi pedig annyira könnyű volt, hogy rengeteg gyereknek lett azonos a teljesítménye. Mivel az azonos eredmények alapján nem lehetett rangsorolni, és a Hiller-reform miatt további szűrőt nem alkalmazhattak az iskolák, különböző szubjektív szempontok döntötték el a férőhelyek sorsát. Sok intézményben azért járt pluszpont, ha a felvételiző testvére is az iskola tanulója, de az is dönthetett, hogy kinek az édesanyja vagy édesapja volt korábban az intézmény diákja.
Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint az iskoláknak a korábbi évekkel ellentétben most fogalmuk sincs, hogy kiket vettek fel. Ez súlyosan csorbítja az iskolák jogait, és a diáknak sem jó. Az intézmény nem bizonyosodhat meg arról: a gyerek valóban alkalmas-e arra, hogy az adott képzésben részt vegyen. Ez olyan, mint amikor felvesznek valakit jogásznak anélkül, hogy meg kellene szólalnia, vagyis kiderítenék, hogy az illetőnek megfelelők-e a verbális képességei. Szebedy szerint a felvételi eljárás a következőképpen zajlott: a diákok megírták az országos központban összeállított írásbeli felvételit. Ez azonban könnyű volt, nem szórta szét a mezőnyt. Az azonos teljesítményt elérők között úgy válogattak, hogy az iskola az általa kiválasztott szubjektív szempontok szerint (például az érintett iskolába járó testvérek száma, lakóhely, szociális helyzet) pluszpontokat adtak a gyerek teljesítményéhez. Az így kialakult rangsort az országos központ öszszevetette a diákok jelentkezési sorrendjével, kialakította a végleges eredményt, majd megküldte azt a gimnáziumoknak. A GOSZ elnöke leszögezte: úgy kellett eldönteniük, hogy kit vegyenek fel, hogy az illetőt sosem látták, a feladatokat nem az iskola pedagógiai módszere alapján állították össze, és az azonos pontszámok között tudás helyett igazságtalan szempontok szerint rangsoroltak. Kijelentette: jövő héten összeül a GOSZ választmányi ülése. Összegzik a tapasztalatokat, és várhatóan arra kérik az oktatási minisztert, hogy állítsa vissza a szóbeli vizsgát.
Bakonyi László, a felvételit felügyelő Oktatási Hivatal (OH) elnöke lapunknak úgy reagált: érkezett hozzájuk néhány panasz, ám nem tömegesen. Elismerte ugyanakkor, hogy a diákok csak a napokban kapják meg a felvételiről szóló értesítést, így még elérheti a hivatalt a panaszhullám. Hozzátette: a panaszosok ügyét vagy ők vizsgálják, vagy továbbítják azt az érintett iskola fenntartójához.
Nem kizárt, hogy az oktatási ombudsmant is megkeresik majd a jogsértést vélelmező diákok. Aáry-Tamás Lajos lapunknak leszögezte: jogsértő lehet, ha az azonos pontszám esetén felállított rangsorolási elvek magasabb jogszabályokba ütköznek. Ilyen például, ha az intézmény vagyoni helyzet alapján szelektál, ugyanakkor a testvérek vagy a szociális helyzet figyelembevétele nem jogsértő. Az ombudsman leszögezte: az iskoláknak előre meg kellett határozniuk azokat a szempontokat, amelyek alapján azonos pontszám esetén előnyben részesítettek valakit, és erről egyértelműen tájékoztatniuk kellett a felvételizőket, hiszen a diák ezek ismeretében még dönthetett arról, hogy máshová adja be kérelmét. Ha azonban az intézmény csak a felvételi vizsga után állította fel a szabályokat, illetve nem hirdette ki őket, az felveti a jogsértés lehetőségét.
Emlékezetes: Hiller István legújabb reformja idén januártól megtiltotta a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban az intézményi írásbeli vizsgát és a szóbeliztetést, és egy központi írásbeli vizsgára bízta a döntést. A szakemberek szerint azonban az Oktatási Hivatal olyan könnyű felvételi feladatlapot állított össze, amit a tehetséges gyerekek többsége könnyedén megoldott, így a vizsga nem szórta szét a mezőnyt. Szebedy Tas, a GOSZ elnöke korábban azt mondta: a hatosztályos gimnáziumoknak készült felmérésben számos olyan feladat volt, amit egy második-harmadik osztályos, átlagos képességű gyerek is különösebb erőfeszítés nélkül meg tudott volna oldani. Hozzá hasonlóan nyilatkozott Doba László, a fővárosi Eötvös József Gimnázium igazgatója is. A szakember szerint elképesztően könynyű, igénytelen volt a hatosztályos magyar központi vizsga, amely nem kérte számon az általános iskolában megszerzett tudásanyagot, de gondolkodásra és kreativitásra sem volt szükség.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
