A gazdasági válság már a legvédtelenebbeket, a gyerekeket is elérte. Az ország egyes régióiban jelentősen megnőtt az állami gondozásba vett gyerekek száma, mivel egyre több az olyan család, amely már nem tudja garantálni gyermekei biztonságos nevelését – derül ki a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által lapunk rendelkezésére bocsátott statisztikából. Az adatok ijesztő képet mutatnak: bár országos átlagban még nem tekinthető drasztikusnak a gondozásba vett gyerekek száma, egyes régióiban már nagyon súlyos a helyzet.
A legnagyobb baj a dél-alföldi, illetve a dél-dunántúli megyékben van. Általánosságban elmondható, hogy a „hivatalosan” 2008 őszén kezdődött válság hatása már a tavalyi statisztikákon is nyomot hagyott, az igazi robbanás azonban idén következik be. Bács-Kiskun megyében például az év első négy hónapjában közel annyi gyermeket vettek gondozásba, mint 2000-ben egész évben. Ha az idei év első négy hónapját vetjük össze a korábbi teljes évek adataival, akkor 33,33 százalékos lenne az átlagos, növekedés nélküli arány. Az idei év első harmadában a megyében 128 gyereket vettek gondozásba, ez a szám a válság előtti 2007-es teljes évre vonatkozó adat 72, míg a 2008-as adat 56 százaléka, vagyis ha az év hátralévő részében is ilyen ütemben nő a gondozásba vett gyerekek száma, akkor Bács-Kiskunban 2007-hez képest több mint kétszer, 2008-hoz viszonyítva majdnem kétszer több gyerek kerül gondozásba. Békés megyében is hasonló a helyzet: idén áprilisig 68 gyerek került gondozásba, ami a 2007-es teljes esztendő 66, míg a tavalyi adat 55 százaléka. Csongrádban és Borsodban már tavaly is nagyon nagy volt a baj: előbbi megyében 2008 végére 2007-hez képest 73 százalékkal, utóbbiban 40 százalékkal több gyerek került gondozásba, Komárom-Esztergomban pedig 35 százalékos volt a növekedés egyetlen év alatt. Tolnában a válság előtti 2007-es esztendő adatainak már közel 60 százalékát érte el az idei év első harmadában gondozásba került gyermekek száma. A legdermesztőbb adat Vas megyéhez fűződik: itt 2007-ről 2008-ra egyetlen év alatt 117 százalékkal duzzadt a létszám.
A minisztériumi elemzésben – véleményünk szerint – igencsak elszámolták a létszámemelkedést, és természetesen lefele tévedtek. Példaként: a tárca számításai szerint Vas megyében, ahol 2007-ben 52, 2008-ban pedig 113 gyereket vettek gondozásba, csak 56 százalékkal nőtt a beáramlás. Az elszámolt arányok ellenére azonban azt a tárca is elismeri, hogy baj van. Azt írják: 2008 utolsó két hónapjában a korábbi hónapokhoz képest jelentős mértékben emelkedett a szakellátásba bekerülő gyermekek létszáma. Az utolsó két hónapban olyan drasztikus volt a növekedés, hogy az utóbbi kilenc év statisztikáit tekintve a 2008. évi beáramlási mutató lett a legmagasabb. Rámutatnak arra is: azokban a megyékben is vannak problémák, ahol nem vagy alig nőtt a beáramlás. A fővárosban például 2008 első 10 hónapjának adatai alapján még 10 százalékos csökkenés volt várható a 2007. évi adatokhoz képest, novemberben és decemberben viszont annyira megugrott a gondozásba vett gyerekek száma, hogy Budapest is növekedéssel zárt.
Az elemzés az idén április 30-i adatok alapján azt valószínűsíti, hogy 2009-ben még a tavalyi rekordnál is többen kerülnek majd gondozásba. Igaz ugyan, hogy a jelenlegi becslések szerint országos szinten csak 6 százalékos növekedés várható, ám lesz olyan megye, ahol majdnem kétszer annyi gyerek kerülhet gondozásba, mint egy évvel korábban. A legnagyobb a baj Nógrád, Bács-Kiskun, Tolna és Békés megyében. Amennyiben az év első harmadában kialakult tendencia nem változik, úgy 2009 végére a legjelentősebb mértékű beáramlás-növekedés Nógrád (98 százalékos), Bács-Kiskun (68 százalékos), Békés (60 százalékos), Tolna (56 százalékos), Jász-Nagykun-Szolnok (41 százalékos) és Heves (35 százalékos) megyékben várható.
A tárca szerint a megyék többségében és a fővárosban elegendő számú még az üres férőhely, ám vannak olyan régiók, ahol már április végén gondot okozott az új gyerekek elhelyezése: Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megyében egyetlen üres hely sincs, Nógrád és Tolna megyében pedig csak néhány. Az elemzés elismeri: előfordulhat, hogy néhány megyében a gyermekotthonok nem tudnak több kicsit fogadni, ám a szakfőosztály szerint egyelőre nincs szükség válságintézkedésekre, mert a nevelőszülői hálózatokban még van kapacitás.
– Tény, hogy a válság hatása már érezhető a gyermekvédelemben. Bár a fővárosban egyelőre nincs baj, a szegényebb vidéki megyékben már óriási a gondozásba vett gyermekek számának emelkedése, ami hosszú távon krízishelyzetet idézhet elő – jelentette ki Molnár László, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója. Kifejtette: csupán a rossz anyagi körülmények miatt nem vehetik el szüleiktől a gyereket, ám a pénzhiány az esetek többségében olyan helyzetet idéz elő, amely már közvetlenül veszélyezteti a gyerek biztonságát. Ilyen, ha a család – például a törlesztő-részletek brutális emelkedése miatt – elveszíti otthonát, vagy ha a gyereknek nem jut elegendő étel, illetve ha nem váltják ki a kicsi betegségére felírt gyógyszereket.
A szakember szerint a szociális tárca is érzékeli a bajt, ezért tért át arra, hogy a korábbi, évenkénti jelentés helyett idén már kéthavonta bekéri a gondozásba került gyerekek megyénkénti statisztikáit. Molnár szerint abban a szakemberek megegyeznek, hogy arányaiban a tavalyi csúcsnál is többen fognak bekerülni valamilyen formában az ellátásba, ám a növekedés mértékét illetően nagy az eltérés. A szakember leszögezte: a legrosszabb forgatókönyv szerint országos átlagban több mint 30 százalékkal emelkedhet a tavalyi évhez képest az ellátást igénylők száma. Ha ez bekövetkezik, súlyos krízishelyzet állhat elő, ugyanis az áramlás nem egyenletes. Harmincszázalékos átlagos növekedés esetén a szegényebb megyékben súlyos válságállapot léphet fel, mivel a gyermekotthonok mellett a nevelőszülőknél fenntartott helyek is betelhetnek. Molnár leszögezte: a kormánynak nem a gyermekotthoni férőhelyek nagyarányú növelésével kellene kezelnie a jövőben esetleg kialakuló súlyos válsághelyzetet. Az államnak még a végzetes baj – például a lakások elvesztése előtt – kellene megsegítenie az anyagi válságba jutott családokat, hogy a gyerekeknek ne kelljen elszakadniuk a családjuktól.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
