A külföldi iskolákat a hazaiakkal szemben előnyben részesítő törvényjavaslat után újabb elképesztő, a magyar felsőoktatási hallgatók tanulmányainak befejezését súlyosan veszélyeztető módosító indítvánnyal állt elő az egykori szabad demokrata oktatási miniszter. Magyar Bálint párttársával, Sándor Klárával olyan indítványt nyújtott be a parlament elé, amely minden jelenleg ingyenes képzésben tanuló diákot költségtérítés fizetésére kötelezne, aki az előírt minimális képzési idő alatt nem fejezte be tanulmányait. A jelenleg hatályos felsőoktatási törvény szerint az államilag finanszírozott hallgatók tanulmányait 12 féléven keresztül fizeti az állam, vagyis egy ötéves egyetemi képzés esetén egy év pluszt még átvállal a rendszer.
Ha Magyarék javaslatát elfogadja az Országgyűlés, akkor az adott felsőfokú szakképzéshez, alap- és mesterképzéshez vagy doktori képzéshez rendelkezésre álló állami támogatási idő nem lehet hosszabb, mint a jogszabályban meghatározott képzési idő.
*
A szigorítást a tanulmányaikat jövő szeptemberben kezdő fiatalokkal szemben alkalmaznák először. Magyar a hatékony állami forrásfelhasználással indokolja az indítványt, vagyis a válság miatti újabb megszorítást. A szabad demokrata ötlet könnyen valósággá válhat, a javaslatot ugyanis aláírta Szabó Zoltán és Magda Sándor szocialista képviselő is, utóbbi nem mellesleg a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektora, az egyetemi vezetőket tömörítő Magyar Rektori Konferencia elnökségének tagja, valamint a szervezet főiskolai tagozatának elnöke.
Az indítvány elfogadását követően diákok ezrei lennének kénytelenek abbahagyni tanulmányaikat. Az ingyenes képzésre járó fiatalok jó része ugyanis képtelen kifizetni a méregdrága tandíjat. Az eddigi rendszer sem tette lehetővé a hallgatóknak, hogy az állam pénzén kétszer annyi ideig járjanak iskolába, a jövőben azonban az egyszerű botlás vagy a lassabb tempó is végzetes lehet. Bár van néhány olyan képzés – így például a tanári képzések egy része –, ahol évente „csak” körülbelül 200 ezer forintot kell fizetni, a legtöbb szakon horribilis a költségtérítési díj, amelynek kifizetése az átlagcsaládok számára teljesen lehetetlen. Csak példaként: a Semmelweis Egyetem (SE) gyógyszerész kurzusán a költségtérítéses hallgatóknak évente 2,772 millió forintot kell fizetniük, ugyanezen intézmény fogorvosi karán pedig 2,71 millió forintba kerül egy év. A Közép-európai Egyetem közgazdasági elemző, politikatudomány, valamint a rejtélyes nevű társadalmi nemek tanulmánya kurzusokért évente egyaránt 2,232 millió forintot fizetnek a tandíjas hallgatók, míg a Pécsi Tudományegyetem fogorvoshallgatói évi 2,01 millió forinttal lesznek szegényebbek. Egy-egy képzés tarifája között ráadásul óriási különbség lehet attól függően, hogy az érintett diák melyik intézménybe jár. Tavaly szeptemberben évi 1,02 millió forintért is indult képzés a Szegedi Tudományegyetemen, vagyis aki oda jelentkezett, és nem az ELTE-re, annak a minimális tanulmányi idő letelte után évente több mint 1,7 millióval kevesebbet kell majd fizetnie.
– Magyar Bálint javaslatának elfogadása esetén diákok ezreinek tanulmányai szakadhatnak félbe, és ez súlyosan veszélyezteti a magyar gazdaságot, ráadásul spórolás helyett hatalmas pazarlást jelent – reagált lapunknak az indítványra Miskolczi Róbert, a diákok érdekeit védő Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke. Miskolczi emlékeztetett: tavaly óta az egyetemek a diákok legrosszabbul teljesítő 15 százalékát áttehetik tandíjas képzésbe. Ezeknek a fiataloknak a kétharmada azonban azonnal abbahagyja a tanulmányait, mert képtelen kifizetni a rá kirótt sarcot. Leszögezte: ha ez az arány nem változik, Magyar javaslatának elfogadásával évente több ezer hallgató hagyja majd ott az egyetemet diploma nélkül. Ez azért jelent majd hatalmas pénzkidobást, mert az állam öt éven keresztül úgy állja egy diák tanulmányainak több millió forintos költségeit, hogy aztán az utolsó évek finanszírozásmegvonása miatt a hallgató nem szerzi meg a képesítést, és így a ráköltött pénz ellenére sem termel hasznot a magyar gazdaságnak.
A hallgatóknál egyébként a szocialista–szabad demokrata indítvány egy másik pontja is kiverte a biztosítékot. A diákok által súlyosan antidemokratikusnak tartott szövegrész azt írja elő, hogy a felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatai igazolják a tisztségviselők megválasztásának hitelességét. Miskolczi leszögezte: a választások eddig is hitelesen zajlottak, annak szabályait az intézményi szenátus határozta meg. Magyar Bálinték javaslatukban konkrét lépéseket nem határoznak meg, a hitelesség követelésével azonban azt sejtetik, mintha az eddigi elnökválasztások nem a szabályok szerint történtek volna. Miskolczi szerint a szabad demokrata politikus ezzel lehetőséget ad a rektoroknak arra, hogy megkérdőjelezzék a nekik nem tetsző HÖK-elnökök legalitását, vizsgálatot indítsanak ellenük, annak lezárultáig pedig nélkülük hozzanak a szenátusban a hallgatók életét befolyásoló határozatokat.
