Óriási felháborodást váltott ki Jász-Nagykun-Szolnok megyében, hogy csaknem ugyanannyi pénzt nyert el egy újonnan létrehozott, mindössze két iskolából álló TISZK, mint a megye 31 önkormányzati szakiskoláját tömörítő régi szervezet. Míg a régi iskolák átlagosan néhány tízmillió forintot kaptak, addig a debreceni alapítványi iskola négyszázmillió, a jászberényi magánintézmény pedig nyolcszázmillió forinthoz jutott. Az új miniszerveződés ráadásul olyan, a gépiparhoz kapcsolódó szakmákat oktat majd, amelyek képzése jelenleg is magas szinten folyik a térségben. Többen politikai lobbit sejtenek a háttérben, ami nem pusztán egyesek nyerészkedése miatt lehet káros, hanem azért is, mert ellehetetleníti a megye garantáltan ingyenes képzést nyújtó önkormányzati iskoláit.
*
– A TISZK-ek létrehozását azért kezdeményezte a kormányzat, mert ha egy központba tömöríti a régió összes szakiskoláját, akkor sokkal átláthatóbbá válik a képzési struktúra, és könnyen kiszűrhetők lesznek az egyes szakmákat illető túlképzések. Ha egy központban irányítják a térség képzését, akkor meg lehet akadályozni, hogy ne képezzenek több helyen ugyanolyan szakembereket, hiszen az nem egyszerűen pénzkidobást, hanem munkanélküliek kitermelését jelenti – mondta lapunknak Tamás Zoltán, a jászberényi Klapka György Szakközép- és Szakiskola igazgatója. A szakember leszögezte: azért hozott létre a megye összes önkormányzati iskolája egyetlen központot, hogy ne vetélkedjenek egymással, ne próbálják a több pénz reményében egymást ellehetetleníteni. Minden rendben is ment, míg tavaly januárban meg nem alakult új TISZK az alapítványi fenntartású jászberényi Terplán Zénó Szakképző Iskola és a debreceni Diószegi Sámuel Szakképző Iskola részvételével.
Tamás Zoltán leszögezte: a Klapka képzései között kiemelt helyen szerepel a gépipar, többek között hegesztőket, villanyszerelőket, forgácsolókat képeznek. A gépipari képzések másik ágát a Liska József szakközépiskola viszi Jászberényben. A két iskola évtizedek óta teljes egészében lefedi a város és térségének ágazati képzését. A Klapkának rendkívül korszerű tanműhelye is van, azt az Electrolux gyárával együtt alakították ki, mert a multinacionális cég a két önkormányzati intézmény által kiképzett fiatalokban látja a gyár következő szakembereit.
– Éppen ezek miatt érthetetlen, hogy egy néhány éve alakult magániskolát tömjön meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség temérdek mennyiségű pénzzel annak érdekében, hogy újabb gépipari képzéseket indítson Jászberényben – jelentette ki Tamás Zoltán. Hozzátette: a jászberényi Terplán Zénó szakközépiskola pénzzel pumpálása felesleges pénzkidobás. Ha az új TISZK hiányszakmák oktatását választotta volna, még megértenék, hogy szembemegy a helyi tömörüléssel, de a párhuzamos képzések elindítása ellentétes a kormányzat által létrehozott szakképzési rendszer alapelveivel. A szakember szerint a legfájóbb az egészben az, hogy a magániskola a pénz jó részét tanműhely építésére kapta, mivel eddig az sem volt nekik, miközben a városi iskola az ország egyik legkorszerűbb műhelyével rendelkezik. Tamás kijelentette: míg az évtizedek óta működő Klapka 50 millió forintot kapott, addig az infrastruktúra nélküli Terplán Zénó iskola 800 milliót. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a kormány által szorgalmazott iskolaközpontosítással ellentétes döntése mögött a városban többen politikai megfontolásokat sejtettek, és az eddigi adatok arra mutatnak, nem tévedtek.
A debreceni és a nyíregyházi alapítványi iskolából ugyanis az Edu Régió Nonprofit Kft. hozott létre TISZK-et, amelynek felügyelőbizottsági tagja Csabai László, a nyíregyházi szocialista polgármester férje. A gyanakvók szerint a pénz elnyerésében nagy szerepet játszottak a helyi szakképzési rendszert irányító és felfelé is javaslatot tevő regionális fejlesztési és képzési bizottságok, amelyeknek tagjai között sok egykori pártkáder van.
– Értetlenül állunk az EU-s források ilyen módon történő felhasználása előtt. Azt el tudjuk fogadni, hogy a kft. pályázatokat nyújt be, de azt nem, hogy a pályázatokat elbírálók ilyen mértékű támogatásban részesítsék őket, ez a döntés ugyanis szembemegy minden központi elvárással és a szűk anyagi források ésszerű felhasználásával, hiszen az érintett szakmákban az egész megyében adottak a képzési feltételek, és felesleges újakat létrehozni – jelentette ki lapunknak Kiss János, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke. Leszögezte: több forrásból is megbizonyosodott arról, hogy a cégpapírokban felügyelőbizottsági tagként bejegyzett Csabai László azonos Csabai Lászlóné nyíregyházi MSZP-s polgármester férjével. Kiss rámutat arra is: a Támop-pályázat beadásának határidejét menet közben tolta ki az NFÜ 2007. december 31-ről 2008. február 15-re. Az Edu Régió Kft.-t ugyanis csak 2008 januárjában jegyezték be, vagyis az eredeti határidő betartása esetén a cég nem pályázhatott volna. Kiss szerint az uniós források felosztása ebben az esetben nem szakmai érvek, hanem kapcsolatok alapján történt.
Csabai Lászlónét többször kerestük hivatalában és mobiltelefonján is, ám egyszer sem sikerült elérnünk.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
