időjárás 2°C Melinda , Vivien 2022. december 2.
logo

Párbeszéd

Fáy Zoltán
2009.05.18. 22:00

Bizonyára csupán véletlenek szerencsétlen egybeesése, hogy XVI. Benedek pápa szentföldi útja előtt jól időzített politikai lépések zaja és disszonáns médiahangok sokasága hallatszik. A nagy zsongás mintha egyetlen célt szolgálna: elnyomni a még létre sem jött látogatással kapcsolatos híreket – ahogyan az afrikai lelkipásztori útnál történt.

Előkészületek a pápa fogadására az ammáni nemzetközi stadionban. Nehéz lesz Róma iszlámellenességét hangoztatni


Azt az egyszerű tényt, hogy XVI. Benedek megnyilatkozásait és puszta személyét folyamatosan sajtótámadások érik, a tájékoztatás- és interpretációipar képviselői azzal magyarázzák, hogy a „pápa rosszul kommunikál”; bezzeg közvetlen, nyílt, szeretetteljes elődjével ilyesmi nem fordult elő. Ez természetesen nem igaz, és különösen nem II. János Pál pápaságának utolsó évtizedeire, amikor nagyon hasonló, ellenséges környezetben kellett tevékenykednie, s a liberális sajtó már azt a tényt sem bocsátotta meg neki, hogy utolsó éveiben nem mondott le.
A sajtótámadás pedig egyáltalán nem kommunikációs kérdés, különösen nem olyan közszereplő esetében, aki az erkölcsi felelősség súlya miatt nemigen használhat kettős beszédet. A La Civilta Cattolica című olasz magazinban Giandomenico Mucci jezsuita a közelmúltban egész kis elemzést közölt a pápa elleni sajtótámadásokról. XVI. Benedek személye és tanítása állandó „kellemetlenkedések és elfajuló, túlzott kritikák” kereszttüzében áll – írja a szerző. Nyilvánvaló, hogy a támadások összefüggenek a katolikus egyházzal, annak hitelét kívánják aláásni a londoni The Timestól a The New York Timesig, a The Washington Posttól a Le Monde-ig és az olasz sajtó jelentős részéig. Ennek oka pedig az, hogy a katolikus egyház az egyetlen, abszolút igazság letéteményesének vallja magát, megalkuvás nélkül hirdeti az emberi élet szentségét a fogantatástól a természetes halálig, és ezt a világi média negatívan állítja be. Az emberen kívül álló dogmák és erkölcsi törvények „kellemetlenné” teszik az egyházat a hamis szabadságban élő, világias ember szemében.
Joseph Ratzinger személye egyébként már pápává választása előtt, a Hittani Kongregáció vezetőjeként is irritálta a liberális sajtót. A bíborost akkor II. János Pál pápa német vérebének titulálták, és „a tan merev, rideg őrének” nevezték, rájátszva a nemzetekkel szembeni sztereotípiákra. Ezzel szemben – amint a jezsuita szerző megjegyezte – aki csak ismeri vagy találkozott Ratzingerrel, tudja, hogy szelíd, intellektuálisan nyitott, békés személyiség.
XVI. Benedek pápa szentföldi látogatása előtt két nagy kommunikációs támadási felület megnyitása várható: az afrikai út hozadékaként megmaradt AIDS-óvszerbotrány, valamint a lefebvre-ista püspök viszszafogadásával felmelegített antiszemitizmus-vád. Az előbbi front politikai hozadékai már jól láthatók voltak az elmúlt hetekben, és úgy tűnt, csupán idő kérdése, hogy a politikai támadás mikor csap át – valójában vissza – médiatámadásba. Április 15-én például a Belga Királyság nagykövete eljuttatta a vatikáni államközi kapcsolatok titkárának azt a képviselőházi határozatot, amelyben a belga kormányt kérik, „ítélje el a pápa elfogadhatatlan nyilatkozatait, amelyeket afrikai útja alkalmából adott”. Vagyis azt akarták elérni, hogy a Belga Királyság hivatalos formában is tiltakozzon a Szentszéknél.
Nos, ez valóban kommunikációs trükk, hiszen széles körben ismert, hogyan torzították el, változtatták meg a nyugati hírközlő eszközök XVI. Benedek szavait, ám a vatikáni államtitkárság ilyen lépésre aligha tehet mást, mint hogy ismét magyarázkodni kezd. Így is történt, sajnálkozásának adott hangot, és kifejezésre juttatta, hogy a lépés szokatlan a Szentszék és a Belga Királyság közötti diplomáciai kapcsolatokban. Majd következhetett a magyarázkodás „érdemi” része: a Vatikán sokadszorra kényszerült elismételni a pápa valódi szavait, a botrány kirobbantói pedig elégedetten dőlhettek hátra székükben, és dörzsölgethetik a kezüket. Ráadásul a történetnek ezzel még nincs vége, a gumicsont tovább rágható. A legfrissebb hír, hogy a 2004–2009-es ciklus utolsó plenáris ülését tartó Európai Parlament liberális frakciójának javaslatára az emberi jogokról szóló jelentésébe egy XVI. Benedek pápát elítélő mondatot kíván beilleszteni. Egyáltalán nem lenne meglepő, ha e nyilatkozat időzítése valamilyen módon éppen XVI. Benedek szentföldi programjának idejére esnék; mondjuk szerdára, amikor a tervek szerint a pápa menekülttábort fog meglátogatni, vagy amikor a siratófalhoz zarándokol. Akkor ugyanis a világ hírközlő eszközeinek figyelme a pápáról a pápát elítélő komoly testületre irányulna, a Szentszék pedig ismét nyilatkozat kiadására kényszerülne, amelyben újból sajnálkozásának adhatna hangot.
A pápa szentföldi látogatása komoly feladatot jelenthet azoknak, akik a tömegtájékoztatás eszközeit felhasználva kívánják megtámadni XVI. Benedeket és személyén keresztül a katolikus egyházat. Diplomáciai okokból nem valószínű, hogy a vendéglátó országok valamelyikében komolyabb incidens történjen, és ez alkalmat nyújtson a látogatás egészének „újrahangolására”. Vélhetően az utazás alatti interjúkra – ha lesznek ilyenek – is jobban fog figyelni a szentszéki apparátus. Az antiszemitizmus vádját valószínűleg hatástalanítani fogja az a puszta tény, hogy a pápa Izraelben tartózkodik, vallási és világi vezetőkkel találkozik, ellátogat a Jad Vasem Intézetbe, találkozik a jeruzsálemi főrabbival – még akkor is, ha véletlenül mindenütt lesznek a pápalátogatás ellen tüntetők. Hasonlóan nehéz lesz Róma iszlámellenességét hangoztatni olyan események során, amikor a pápa épp muzulmán vallási vezetőkkel találkozik. Ráadásul a Szentszék a közelmúltban írt alá egyezményt az Arab Liga főtitkárával, amely a politikai és kulturális párbeszéd mellett figyelmet szentelt a vallásközi párbeszéd kezdeményezéseinek is.
Egy lehetséges médiatámadást ma már az is nehezít, hogy – bár az információs csatornák fölötti monopólium nem tört meg – a híráramlás független eszközök révén is meg tud valósulni lényegében az egész világon. Így a látogatás előrelátó szervezői szinte az összes programot láthatóvá teszik az interneten is, s az online közvetítés révén talán sokkal kisebb lehetőség lesz a szelektív informálással kapcsolatos manipulálásra.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.